RENDSZERREFORM

 

ÚJ ROVÁSÍRÁS

EGYESÍTSD AZ EMBERISÉGET EGY ÚJ ÉLŐ NYELVVEL

(Georgia Guidestones)

Sokan és sokat foglalkoztak a rovásírással az elmúlt 20 évben, még sem történt a rovásírás történetében nagy áttörés. Vajon miért? De miért foglalkoznak többet a rúnákkal a germánok? De hát mégis csak valami párhuzamról van itt szó.

A rúnákról a viking legenda azt tartja, hogy azokat Odin ajándékozta a viking népnek. A rúna tehát számukra kapcsolat Odinnal, a germán mitológia legfőbb Istenével. Ez álla rúnák ereje mögött. De a rovásírásról ki állította, hogy az kapcsolat a magyar nép és az Isten között? De hát miért ne lehetne? Akkor viszont mi lenne a ,,mi Szent Koronánkkal”, ami valójában nem is miénk, mert állítólag István felajánlotta a Szent Péter nevét viselő keresztény katolikus Egyháznak. Lehet, hogy ezért? Ha így van, akkor innen egyel több okom lesz a rovásírással foglalkozni.

Bizonyos vallások a gyöngyöt az Istennel való kapcsolat szimbólumának tartják. Ha látja Ön egy koronán is, azt azt jelenti, hogy ez a szimbólum a király és az Isten közötti kapcsolatra utal.

(fent a Szent Korona, lent balra Theodóra bizánci császárné koronája, lent jobbra a brit királyi korona)

Azonban az ember és Isten közötti kapcsolat nem merül ki egy szimbólumban. A teremtő és teremtettje közötti kapcsolatot a nép felé reprezentálják ugyan, de ez a kapcsolat mindenben megnyilvánul, amit az ember csal megfogni vagy felfogni képes. A teremtő és a teremtettje közötti kapcsolat az ősi keresztény vallás szerint folyamatos és mindenben megnyilvánul, ami csak az emberrel kapcsolatos. A rúnákkal a germánok azt üzenik a világnak, hogy van Istenük, és a kapcsolatot a rúnákkal bizonyítják. Ezért népszerű még ma is a rúna írás nyugaton. Mi lenne, ha mindez kiderülne a rovásírásról is, hogy kaptuk? Viszont a rovásíráshoz kapcsolódó hangzavar ezt a képet finoman szólva sem erősíti, ha lehet egyáltalán ilyen képről beszélni.

A rovásírás úgynevezett reneszánsza már a maga idejében is kérdéseket produkált az arra hajlamos emberek fejében. Feltűnt, hogy miközben az erre kapható nyilvánosság nagy érdeklődést mutatott a rovásírás iránt, pontosan abból az irányból fogadta el annak tálalását, ahol a rovást a legkevésbé tekintették szívük ügyének, és ami még fontosabb, nem is voltak illetékesek rovásírás ügyben hivatalosan megnyilatkozni vagy tenni bármit is. Mert ki a rovásszakértő? Ki az, aki rovástanszéket vezetett vagy azt hallgatta és végzést kapott erről, ha egyszer a rovásírást nem tanítják? Akkor a szakértő milyen alapon tanít az, aki maga sem tudja hivatalosan az anyagot, mert neki sem tanították? Én elmondhatom, hogy hobbiként foglalkoztam a témával, De elmondhatja-e egy tudós ugyanezt, hogy tanulmányának tárgya pusztán hobbi számára? Nem. A publikumnak tekintély kell, aki kinyilvánít ezt meg azt, és azt tudomásul kell venni. Ha tehát a tudós illetékessége nem alapozódhat a hobbijára, de szakirányú végzettsége sincs, akkor miért kell a tudósra odafigyelni? Mindegy, amit állít, az mögé csak akkor áll a tudomány, ha azt valójában a tudomány rendeli meg tőle. 

A tudományt azonban irányítják a tekintélyeken keresztül, a tekintély pedig azt mond, amit mondanak neki.

Ez azért van így, mert világot ilyennek csinálták azok, és akik úgy csinálták, hogy csak az általuk kiválasztott tekintélyeknek higgyenek. Én pedig nem tartozok közéjük. Én csak akkor juthatok szóhoz, ha a tudományról el tudom hitetni, hogy állítása sok esetben téves, sőt tudatosan félre vezető. Ekkor lehet esélyem arra, hogy a tudóst megkerülhessem.

Feltételezem, hogy hallott a lapos föld elméletéről, és lehet, hogy kapásból lebarmozta őket. De ellenőrizte őket, hogy az állításuk igaz-e, hogy a föld lapos? Ha nem, akkor honnan tudja, hogy nincsen igazuk. Volt repülőúton, és amikor leszállt azt tapasztalta, hogy a Nap járása pontosan olyan, amilyennek a föld gömbalakjából kell következnie. Bizonyítéknak is lehet tekinteni, de ezt is csak egy bizonyos nézőpontból. Menjen ki a tengerpartra (a Balaton is jó lesz Balatonaligánál, ahol végig lehet nézni a tó hosszúságában) nyugodt időben és ha lát szemmagasságból 10-15 km-re a parttól egy hajót, azon a görbületet megadó táblázat alapján ellenőrizni tudja a föld görbületét. Megtette? Nem. Meg fogja tenni? Nem, mert annyira egyértelmű a föld görbülete, hogy azt nem fogja néhány barom állítása miatt ellenőrizni, de lehet hogy azért sem fogja megtenni, mert attól fél, hogy a Föld tényleg laposnak fog bizonyulni. Persze a Föld ettől nem lapos, de van magyarázat az ellentmondásra is, mely magyarázatot Ön nem ismeri. Ennél fogva nem tudná bizonyítani azt sem a lapos Föld híveivel szemben, hogy a Föld gömbölyű, míg ők egy egyszerű ellenőrzés után zsebre tehetnék a győzelmüket Ön felett. Nem egészen véletlenül, valakik vitákat indítottak a lapos Föld elméletéről, hogy híveiket lejárassák. A cél az volt, hogy még messzebb vigyék ezt az érzékeny témát a valóságtól, ami minden bizonnyal a többség esetében sikerült is. És talán jobb is.

Biztosan hallott már a napkitörésekről, és ha azt olvassa a hírekben, hogy egy hatalmas kitörés készül elérni a földet, amely kenterbe vágja a műholdas rendszert, a hírközlést, az internetet meg miegymást, akkor el fogja hinni a hírt. És ha valami történik mégis ezekkel a rendszerekkel, akkor kész a magyarázat. A Napon azonban soha nem voltak kitörések, és ha mégis baj van a műholdas rendszerekkel, akkor annak más ok van. De mi? Tudja-e, hogy ez a felismerés hasznos lehet-e Önnek vagy sem, és ha igen, mennyire? Nem tudja, mert soha nem vizsgálta a Napot, pedig minden nap a feje fölött megy át az égen kelettől nyugatig. Ezért hittek mindent a tekintélyeknek, mert az könnyebb volt és esetenként megnyugtatóbb.
A magyar nép igazi története és benne a rovásírás története nincsen tankönyvekben leírva, ha valaki azokból próbálja ilyen irányú ismereteit gyarapítani,, az nem fog többet tudni a magyar nyelv és a rovásírás történetéről. Az igazságot úgy rejtették el, hogy címszavak alapján kutatva az igazság ne legyen megtalálható. A magyar nép története szerves része az emberiség történetének, abba úgy illik bele, mint egy szerep része egy darabnak. A darab megismerése az, ami közelebb visz az igazi magyar történelem megismeréséhez, mert azon keresztül lehet jobban megérteni a szerepeket is. Azért nem tudtak elmenni a rovásírás kutatói a falig, mert magára az írásra koncentráltak.

A rovásírás reneszánsza a rendszerváltást követő években kezdődött, és csúcspontját a rovásszabvány idején érte el. Ezt követően lassan kezdett a rovásírás témája háttérbe szorulni. Mivel ezt a jelenséget szemmel követtem, volt módom arra, hogy választ keressek a jelenség okára is. A rovásírás reneszánsza a meglátásom szerint bizonyos ,,szférákból” irányított jelenség volt a média segítségével és több szakaszban ment végbe.

- Szóba hozták.

- Felkeltették iránta a nyilvánosság érdeklődését.

- Vitákat kezdeményeztek róla.

- ,,Tudományos” alapokon tanulmányokat írtak róla.

- Látszólag megpróbálták átültetni a gyakorlatba (helységnévtáblák).

- készítettek szabványt, a rovásírás junikódolt lett.
https://www.unicode.org/charts/PDF/U10C80.pdf

Aztán mindenki elégedett lett mindennel, mert van már rovásírásunk, hivatalosan is. Csak éppen nem tudjuk, mire jó. Nyugaton sem a gyakorlatiassága miatt maradt fent a rúnaírás, hanem mert mert valamiféle önigazolásra is fel lehet használni.


Nézzük, milyen értékkel bír a rovásszabvány:

A kis és nagy betűs karakterek csak méretűkben különböznek, így csak kis. Vagy csak nagy betűs szöveg nem különböztethető meg egymástól ami viszont egy modern írásban lehetséges.

A 10C83, 10CA3, 10CAB, 10C9C, 10CAD, 10C9E, 10C9F, 10CFF karakterek nincsenek a nikolsburgi ABC betűi között, azt később találták ki a hosszú magánhangzók számára.
Lehet, hogy praktikus volt, de nem eredeti tagjai a rovásírásnak, és erről beszélni kellett volna. Másrészt a röviden és hosszan ejthető hangok jelölésére van jobb módszer is, amely az itt bemutatott új rovásírásé is.

Hogy a rovásírást már elfelejtette a korábban lázba hozott publikum, annak az az oka, hogy nem tud vele mit kezdeni. A rúnák arra jók, hogy hogy a germánok bizonyítsák istenükkel való kapcsolatot. Arra láthatóan vigyáztak a rovásírás sorsát meghatározó személyek, hogy a rovásírással kapcsolatban ilyesmi az eszünkben se jusson. Mert szerintük ,,a rovásírás sem nem magyar, sem nem rovás”.

A nikolsburgi ABC koraisága ellenére is csak félúton van az államalapítást követő időben félre állított rovásírástól, így eredeti rovásírásról beszélni nehéz dolog – de nem lehetetlen.
A későbbi rovás-ABC-k a nikolsburgi ABC több jelét sem tartalmazzák, miközben a hagyománytisztelők szentségként ragaszkodtak hozzá. Éppen ezek a hagyományőrző fenntartások tettek be a rovásírás jövőjének, amikor fenntarthatatlan írási gyakorlathoz ragaszkodva ellenálltak a fejlesztési törekvéseknek.

A nikolsburgi ABC-nek van bizonyos sorolási logikája figyelhető meg, amit mások is észrevettek. Nem egészen a mai sorrendet követik az írásjelek de részletekben visszaköszön a mai magyar ABC sorrend.

A ,,B” és a ,,Cs” betűk között három C-alapú írásjel is van, ez hogyan hangzott pontosan? Ehhez hangmintára lenne szükség, ennek meghatározására, ami nincsen. A nikolsburgi ABC-ben csak egyfajta magánhangzók vannak. Azóta eltelt fél évezredben a magánhangzók szétváltak rövidekre és hosszúakra. Ezt német hatásra vezetem vissza, amely az addigi a-hangot az á- hang, vagy az á-hangot az a-hang irányába tolta el, miközben volt igény a magánhangzók kiejtésbeli megkülönböztetésre. Hasonlót lehetne írni az e- hang és az é-hang kapcsolatára is. A nikolburgi ABC-t jobbról balra írták, és az utolsó szó az
,,amen” volt, amit a ami napig „ámen”-nek ejtenek, de ejthették ,,ámén”-nek is.

Ehhez nincsen szükség régi korból származó hangmintára, ami persze nincsen. Találkoztam azonban olyan állításokkal a rovást kutatók részéről, amelyek valóban igényelnék ilyen hangmintákat, amikor azt állítják, hogy ezt vagy azt a hangot így vagy úgy ejtették ki.

A nikolsburgi ABC idején még semmiképpen, hiszen abban csak egyfajta magánhangzók vannak. Ha így van, akkor két olyan hangot hagytak ki a rovásírásból amit hajdanán a magyar nyelv kiejtett: a hosszú Á és a hosszú É. Mert bizony ha a többi magánhangzót ki lehet ejteni röviden vagy hosszan, akkor az Á-t és az É-t is. Sőt, vannak olyan mással hangzók, amelyek szintén ejthetők rövidnek és hosszúnak, ahogyan a magánhangzókat is: H, R, S, Sz, Z, Zs. Csak igény kérdése megjeleníteni ezt is egy ABC-ben. Innen már könnyebben meg tudom értetni, miért nem jó hosszú távon a magyar nyelv számár a latin alapú ABC.

Már István király idejében is probléma volt, hogy a latin betűkkel nem lehetett leírni maradéktalanul az akkori beszélt magyar nyelvet. Ezt simán lehet bizonyítani a magyar cs- gy-, ly-, ny-, sz-, ty-, és zs-hangokkal. Ezt két meglévő írásjellel pótolták, és éppen ez okozza a rovásírás billentyűzetkiosztásának legnagyobb problémáját is. Hiába írható le a magyar szöveg a latin betűk rovásírásos megfelelőivel, ha egyszer a rovásírásban ezekre hangokra külön írásjel van. A modern írásban azonban megjelent a kis és nagy betűk használata is, ami viszont nem hangzásbeli értérést jelent, hanem a nagy betűk által leírt szöveg kiemelését, hangsúlyozását, reprezentációját vagy egyebeket. Erre a rovásírásnak már nem lehet helyet szorítani billentyűzeten. Itt más megoldás kell, ha a rovást írásra használni akarjuk! Mert elég, amit a rovásírás ,,barátai” valósítottak meg, hogy ugyanazt a betűt nagyobbnak rajzolták, aztán ezzel a nagy betű kérdését megoldottnak tekintették. 

Amikor valaki csak nagy latin betűket használ, az a betűk alakjából is látható, hogy nagy betűs szövegről van szó, ugyanezt azonos alakú de különböző méretű rovásbetűkkel nem lehet megcsinálni. Márpedig ez is egy fontos szempont. Ha jövőt akarunk adni a rovásírásnak, annak vagy annyira jónak kell lennie mint a latin betűs írásnak, vagy még jobbnak. Azért hangsúlyozom ki, mert ha valaki új játékszabályokat akar bevezetni az írásban, akkor a fejlesztés a szabályok megfogalmazásánál, vagyis új elvek lefektetésével kezdődik. Mivel a hagyomány legalább akkora prioritás, mint az az írással szemben, hogy a beszélt nyelvet a legélethűbben képezze le. Az általam legeredetibbnek tartott a nikolsburgi ABC-re kell tehát alapoznom az új rovásírás szabályait, és amit ez a nikolsburgi ABC meg enged, azt fejleszteni olyan mértékben, hogy eleget tegyen az írás iránti maximális igénynek.

Ekkor félre kell állítani minden hagyományt, ami nem érinti a nikolsburgi ABC-t hagyományt. Mint írtam azért siklott ki a rovásírás ügye a 2000 követő időszakban, mert a hagyomány követelménye keresztbe tett az amúgy is gyenge fejlesztési törekvéseknek. Ehhez még az is párosult, hogy a magyar nép felett álló politikai erők végig as kezükben tartották a rovásírás sorsát, a nyilvánosságot teljes mértékben tudták befolyásolni, megvezetni. Ez a jelen ideig szinte semmit sem változott.

A nikolsburgi ABC egy része a mai magyar sorrendet követi. Ez alapján sok mindenre lehet következtetni, és így pontot lehet tenni a két ,,K” kérdésére is. Ahogyan mások is észrevették, a rovás két K-ja jó messzire van egymástól. Varga Géza kutató vette észre, hogy a most négyszögletes rovás-K (eK) a Q betű helyén van, miközben a megfelelő helyen látható kampós-K (aK) csak a szóvégekre került. Ennek mikéntjét sem látom tisztán, de az általam készített rováskészletben már az aK szerepel k-betűként. Az eK megmaradt ugyan, de külön kell a szövegbe beilleszteni.

Ha valaki látta már a germán rúnákat, annak feltűnt a rovásírással való hasonlósága, miként feltűnt ez a külföldi műkedvelőknek is. A 34 itt bemutatott germán rúna közül 15 (!) alakilag megegyezik a rovásírás betűivel, eltekintve attól, hogy a rúnák hossztengelyük mentén meg vannak fordítva, amelyek megfordíthatók:

S, B, Á, R, D, Sz, K (aK), Zs, C, B, V, J, H, U, Ú.

Az szó szerint kézenfekvő a téma: azért kellett rúnákat megfordítani, mert nem álltak kézre a jobb, vagy éppen a bal kezes írásnak. Ennek tudatában aztán megkezdődött részemről is a találgatás, hogy ki vette át kitől a két írás megegyező írásjeleit, mert nem egyszerre jelent meg a rúnaírás (ide sorolható a rovásírás is) a bal- vagy a jobb kezesek oldalán.

Ha a nikolsburgi ABC a rúnákkal megegyező jeleit elhagyjuk, olyan írásjelek akadnak fent a szűrőn, amelyek markáns különbséget mutatnak a rúnákkal szemben. Már az elsőre látszik, hogy rúnák túlnyomó részt egyenes vagy enyhén görbült vonalakból állnak, míg a rovásírás több jele köralapú. Vajon előfordulhatott-e, hogyha a germánok vettek át a rovásírásból jeleket, de a köralapú jelek valamilyen okból nem nyerték meg a tetszésüket? Szerintem nem, így nem is gondolom ma már azt, hogy a rúnák a rovás-ABC-ből származnak. Előfordulhat-e, hogyha a magyarok vesznek át a rúnákból jeleket, az átvett jeleket oda teszik a körlapúak mellé? Nem valószínű, mert mi okuk lett erre a régieknek?

Ha megnézzünk más nemezetek írásjeleit, Varga Csaba teóriája kezd valósággá válni, miszerint volt egy ősi ABC, amit valakik megalkottak azzal a céllal, hogy felváltsák az akkori, de elavult írási rendszert, de ugyanakkor megalkották a ragozás nyelvtani szabályait is, amelyet alkalmazni kezdtek az akkor is már ősinek számító szavak mellett. Amikor a germánok büszkén vallják a rúnáikat, mondván, hogy azt istenüktől kapták, nem mondhatnák-e mi is ezt? Merthogy a rúnák gyökerei ugyanazok, mint a rovásírásé. Ha a germánok kapták, akkor mi is kaptuk ugyanazt. Sőt, az agglutináló nyelvet is kaptunk az íráshoz, amelyet nem sikerült félre állítania senkinek, és amely fennmaradt akkor is, amikor az ősi rovásírást kivonták a forgalomból.

Néhány nemzet írásának összehasonlítása Varga Csabát igazolja. (Alaki egyezések már csak a nyelvi különbözések miatt sem jelentik a hangtani megegyezéseket. Az egyezések piros színnek vannak kiemelve.)

Ezekből látható, hogy a székely-magyar rovásírás a ragozó nyelvtani szabály és az abból következő tiszta nyelv logikus tartozéka. Ha kitalálnak egy nyelvet, akkor ahhoz dukál írás is. Azonban a nyelvek fejlődését nem mindig követte az írás fejlődése is. Megítélésem szerint a rovásírás a latin betűs írás bevezetése előtt viszonylag képes volt visszaadni a beszélt nyelvet, de a bevezetett latin betűs írás már nem. Ebből aztán lehetett probléma, hogy milyen latin betűkkel lehessen leírni azt a magyar hangot, amire a latin betűs írásnak nem volt betűje. Ez a probléma a mai napig nem szűnt meg. Ki kell mondani, hogy a latin betűs írás bevezetésével a magyar népet elvágták történelmi örökségétől a rovásírástól, és lezárták a fejlődésének útját, miközben a bevezetett latin betűs írás fogyatékosságainak következményeit nem sikerült megfelelően orvosolni!

A székely-magyar rovásírás a történelmi örökségünk. Nyelvünkkel együtt kaptuk 10-15 évvel ezelőtt, (ezt tartom valószínűbbnek Varga Csaba által feltételezett 40 ezer év helyett)
vélhetően a ragozás nyelvtani szabályok bevezetésével egy időben. Az új nyelv az atlantiszi nyelvet és írást volt hivatott felcserélni. A nyelv maga rejtély annak ellenére, az őseink az Atlantisz idején beszélték ezt a nyelvet, de az írásról konkrét információm van. Az atlantiszi írás a közép-amerikai maja civilizáción keresztül maradt fent, melynek tovább fejlesztett változata lehetett az egyiptomi hieroglif írás. Közép-Amerika egyébként az atlantiszi civilizációnak sok emlékét őrizte meg, nem csupán az építészetben, de az életvitelükre vonatkozóan is. Közép-Amerika lakosságát Atlantisz lakóinak leszármazottjainak tartom. Nem csak Közép-Amerikára vonatkozik ez, hanem az inkák birodalmára és a Mexikó aztékjaira is, de Atlantisz legélethűbb vonásaival szerintem Közép-Amerika rendelkezett. Ezekből következik, hogy a Dél- és Közép-Amerika építményeinek kora sem egy-két ezer, hanem több tízezer év, de szerintem mindenképpen idősebbek az egyiptomi piramisoknál.


Ezek után már jobban látni azt a nagy különbséget, ami a kép-írás és a vallási szimbólumokra építő fonetikus írás között van, hogy a kettő között nehéz elképzelni átmenet, éppen ezért az ilyen írást ki kellett találni.

Nézzük meg a rúnaszabványt, nagyon érdekes dolgok láthatók rajta. A rúnaszabványban a rovás-Gy két formában fordul elő aszerint, hogy az összekötő függőleges egyenest metsző két párhuzamos vonal melyik irányban süllyed vagy emelkedik, mert ebből az is következhet, hogy a betűt melyik kézzel rótták, ha éppen rótták. Az itt az az érdekes, hogy a rúnaszabványban három egyazon karakter (Gy, J, D) egyszerre fordul elő a jobb- és bal kezes változat. Aki nem hiszi, próbálja ki, mennyire áll jobb kézre a bal kézre tervezett betű rovása, vagy fordítva. A fenti három írásjel csak a rúnákban van meg két változatban, a rovásírásban csak a bal kezes változatok vannak meg, így azt a lehetőséget is elő kell venni, hogy az említett három (vagy még többet) esetleg a rovásírásból vették át a germánok.

Gyakorlatilag felvonul a rúnákban az egész nikolsburgi rováskészlet, a már tárgyalt ősi szimbólumok kivételével. Érdekes, három betű hossztengelye mentén elfordítva is előfordul. Ezek a jelek az idősebb Futhark jelei, amelyeket már 400 körül is használtak. A három jel közül különösen a ,,Gy” különösen fontos itt. A ,,Gy” a nikolsburgi ABC-ben két egymással párhuzamos vízszintesen vonal formájában szerepel, de összekötő függőleges vonal nélkül, és valószínűleg ez a régebbi változat, miközben a 400 körül alkalmazott rúnák már az újabb, összekötővonalat is tartalmazó változatot tartalmazzák. Vagyis a nikolsburgi ABC még a korai rúnáknál is régebbi írásjeleket tartalmaz. Pedig a nikolsburgi ABC-t egy 1483 kinyomtatott könyv hátsó borítóján találták meg, eszerint az írás ennél csak későbbi lehet. Vajon kiknek köszönhetően maradtak fent mégis?

A rúna-alakok kivonásával az ősibb vallásos szimbólumok közül csak kidomborítja, hogy az ősi szimbólumok jelenlétét a nikolsburgi ABC-ben. Helena Blavatsky TITKOS TANÍTÁS 1. könyvéből egy oldalt mutatok be, amelyben a régi vallás egyes szimbólumai láthatók. A szimbólumok között van olyan, ami része a rovásírásunknak is. Ne okozzon problémát, hogy a nikolsburgi ABC szimbólumai nem mutatnak geometriai szabályosságot, azok jól felismerhetők a nikolsburgi ABC-ben:

A ,,gy”-betű jelentése egyesek szerint: egy. De ki és honnan tudja ezt biztosan? Egy másik -korábban általam is átvett - elméletet szerint a két párhuzamos vonal közül a felső a mennyországot, az elhagyott Paradicsomot jelenti, az alsó pedig a földünket. Ha ez igaz, akkor már benne is vagyunk a gnosztikus tan és vagy a kereszténység sűrűjében, a mert mindkettő éppen e két világ vonatkozásában tárgyalja az embert, az istent és világot. 

Azonban az ,,egy” szimbolizálása sem alaptalan. Az összekötő függőleges nélkül megkapjuk a matematikai egyenlőségjelet. Lehet ez véletlen? Éppenséggel, de se baj, van még itt pár elmélet a ,,gy”-re. Például a magyar címerben szereplő kettős kereszt is azt szimbolizálja, amit a rovás ,,gy”. De még ez sem minden! Ha még jobban beleviszem a témát a gnózis tanába, akkor a ,,gy”-nek egy további jelentése is lehet, vagy éppen összekapcsolható a jelentéssel. Ha a két vízszintes párhuzamos vonal közül az egyik az eredeti, a másik a földi ember, akkor az összekötő vonallal az írásjel az alkémia vagy a transzfiguráció (az ember átalakulása új emberré) szimbólumának is felfogható, amelynek már van egy szimbóluma; az öt ágú csillag.

De van még egy további, erősen mítoszszagú elméletem is. Badiny Jós Ferenc Magyar Bibliájában olvastam a következő részt:

,,8. Az Ég lakóinak szózata pedig ez volt: „Vegyétek ÉN-LIL Szent Fokosát örök szövetségül. Mert szövetséget állapítunk meg miközöttünk és ti közöttetek és a ti magotokból utánatok jövő  nemzedékek között.

9. ÍZ-TEN – ÉN-LIL által – tinéktek és nemzedékeiteknek adta a Földet, a Tudás Fájával – örök birtokul. Telepedjetek és gyarapodjatok a négy folyók gazdag vidékein.
10. A Szent Fokos ama szövetségnek jele, melyet meg kell tartanotok miközöttünk és ti közöttetek,  akik majd a földi helyeken – a MUNKA erejével – felépítitek ÍZ-TEN földi birodalmát. E Szent Fokos  Szövetsége adja meg nektek a Föld birtoklásának hatalmát.”

Itt is két világ kapcsolatáról van szó, a mennyről és a földről, és az összekötő egyenesről, vagyis egy szerződésről a két világ között, amit ebben az esetben egy fokos jelképez. Ebben a megközelítésben a ,,gy” egy Istennel kötött szerződés alapján működő világ. Csúcsra jár a pátosz, de ettől még igaz lehet. A fokos legendája meg jelent a művészetben is, és látható ez a szerszám Atillán, a hunok királyán is.

(Kép: Tulipán Tamás: Buda és Attila avagy Imádkozó hercegek)

Mert tanítottak nekünk egy dolgot: a királyok a legitimáltságukat szerették az istentől eredeztetni. De amíg nem volt Szent Korona, a fokos is megtette. Azért időztem el a ,,gy” betűnél, mert aki a rovásírást támadja, az ezt az írásjelet nem kerülheti meg.

Nem szabad szem elől téveszteni, hogy ez önmagában csak egy feltételezés, ami más dolgok ismeretében nyerhet cáfolatot vagy megerősítést. Amennyiben a rovás gy-betű teológiai értelmezésben ,,egy”, (vagyis Az Egy, azaz Isten), akkor az egy+n jelentése kapcsolódhat az istenhez. Nem lehet tudni. A gyöngy az Istennel való kapcsolatot szimbolizálja, amely Szent Korona abroncsát is körülveszi. A szimbólumoknak hatalmas világuk van, és olyan történetekkel fordulnak elő, amelyek maguk is eseményeket jelképeznek. Ennek a nagy világnak csak töredékét ismeri az átlag ember, mert ezek a kitalált történetek esetenként a tudományos ismeretanyag részei is (pl. az antropológia).

A rovás ,,ly”-betű állítólagos jelentése : ,lyuk”, de ez a látszólagos logikája ellenére sem biztos a szemembe. A rovás jeleit minden áron megmagyarázni akarok találtak bőven egyezéseket az amúgy szegénynek nem mondható magyar nyelv szavai között, de ezek nem bizonyítékok. Azonban a rovás bizonyos jelei alakjuk szerint és más megközelítésből elvezethetnek az igazsághoz. Vegyük a rovás US-jegyét, amely egy kör vagy köralapú alakzat amelyet egy függőleges vonal választ ketté. Ez a jel egy ősi szimbólum. Olyan eseményre vezethető vissza, amelyről csak az ősi vagy arra épülő vallások említenek. Ez az esemény a nemek szétválasztása volt, de éppen ezért senki ne várja a tudománytól, hogy majd az az US jelentését meg fogja erősíteni. Ha viszont ez a jel jelen van a nikolsburgi ABC-ben, azt jelenti, hogy az ABC folytán a magyar nép és az ősi vallás között valamilyen kapcsolat van. A lyuk jelentése ,,ly”-betű alakjára utal, a ponttal a kör közepén, ami az ősi vallásban az emberi mikrokozmosz, illetve a Nap jele volt. Feltéve persze, ha a rovás-Ly körében levő ferde vonal a valóságban is a pontot jelentte. De mi van akkor ha nem, és az a vonal nem pont volt, hanem egy vízszintes vonal, amelyet a bal kezes rovásgyakorlat ferde formában tett maradandóvá? Mert az ismert jelenség, hogy rovás alkalmával az egyenest görbe vonalnak vésték, már csak a bal kéz állása miatt is, aztán meg azért, mert azt hihették, hogy azt úgy is kell vésni. Ebben az esetben az történt, hogy a kört vízszintesen keresztbe vágó vonalat ferdére vésték, és ez így is maradt. Mindkét esetben az ősi vallás (gnózis) egy szimbólumáról van szó. Ez szerintem nyugodtan elmondható a rovás-D betűről is. Így négy jelet kapunk amely megtalálható Blavatsky művéből másolt képen: a LY (anyatermészet, F (világkereszt), US (androgün-ember, eredeti ember), és a D (kereszt). Mind a négy jel az ősi vallás szimbólumai.

A körbe foglalt kereszt jelentheti a földet, de jelentheti a Napot is. Ezt az utóbbit több okból nem tartom valószínűnek, mivel nincsen szükség két szimbólumra, amely ugyanazt a Napot jelképezni, így inkább Helena Blavatsky állítását tartom valószínűbbnek, hogy a körbe foglalt kereszt a világkereszt.

Varga Csaba levezetése az ősi ABC-ről meggyőzött arról, hogy az ősi ABC írásjelei eredetileg szabályos geometria alakzatok voltak, amelyek az idők folyamán különböző változásokon mentek keresztül. Ez fontos lesz a ,,d”-betűnél is, mert az így egy keresztnek lesz felfogható. A kereszt az ősi vallás szerint az ember bukásának szimbóluma, ami a nemek szétválását követte. Ezek után úgy tűnhet, hogy a rovásírást a germán rúnákból és az ősi vallás egyes szimbólumaiból rakták össze. Azonban a föníciai ABC-ben is szerepelnek olyan írásjelek, amelyek a rovásírásban is meg vannak, vagy vélhetően meg voltak 

1. J,     2. P,     3. I,    4. Z,    5. F,    6. (egy kör),    7. Á,    8. B,

Ami a rovásírásnál F-betű, az itt egy körben írt X. A kör ritkább alak az írásjelek között, a rúnák nem is tartalmazzák, a rovásírás viszont több változatban is, ez a két forma a föníciai ABC-ben ezért érdekes. A betűkhöz tartozó neveket azonban nem ajánlott komolyan venni, azokat meggyőződésem szerint utólag kapcsolták össze az adott írásjelekkel, hasonlóan a rovásíráshoz. Az ősi ABC (amelyről Varga Csaba írt) idejében nem létezhetett sem a magyar, sem a föníciai nyelv. A következő táblázatban a 7. számmal ellátott kör viszont a rovásírásban is meg kellett hogy legyen. Az ősi ABC szabályos geometriai formákat tartalmazott, így a kört is. Mivel a görög, a latin, és az orosz ABC forrása ugyanaz, mint a rovásírásénak, a kör jelen kellett hogy legyen a rovásírásnak is, vagy most is jelen van, csak átalakult. Ha így van, melyik lehet az, esetleg az O, vagy az Ü-betű? Ebben az esetben a hagyomány elve az első, és azt kell venni előre, amit a hagyomány állít, vagyis minden lehetőség közül az ,,Ü” betű az, ami a föníciai ABC-ben a kör.

A rovásírás gyökerei abba az időbe nyúlnak vissza, amikor a szavak ragozásának szabályait kitalálták. Azt akarom ezzel mondani, hogy a ragozó nyelveket tudatosan talált ki, miként tudatosan alkották meg az eszperantó nyelvet is. Aki csinál egy nyelvet, az értelemszerűen csinál hozzá írást is. Ez az új, de száminkra ősinek mondható írás volt a görög, a latin, az orosz de még a rovásírás közös forrása is. Attól függően váltak el az idők folyamán írások, ahogyan azt ápolták, használták, de kiváltképpen fejlesztették, ahogyan erre a népeknek lehetőségük volt.

Azt is valószínűnek tartom, hogy az új ABC megalkotásakor ősi vallásos szimbólumok kerültek az írásjelek közé, és legtöbb esetben el is tűntek belőle idővel. A láda mélyére került rovásírás azonban megőrizte ezeket az írásjeleket, és biztos vagyok abban, hogy nem véletlenül került oda. Helena Blavatky oldaláról bemutatott jelek formájuk és esetenként jelentésük szerint szerint az alkémiai szimbólumok közé tartoznak.
Miként a rovásírás őse kitalált írás (tehát nem spontán fejlődés eredménye), a magyar nyelvre ez szintén érvényes. Amit magyar nyelvnek neveznek, annak eredete a magyar nép eredetén nyúlik messze az időben. Voltak, akiknek sejteni és kutatni is kezdték a magyar nyelv eredetét, de minden tehetségük ellenére sem juthattak el az igazsághoz, mert – hogy sajátosan fejezzem ki a magam – mert nem rendelkeztek a kulccsal, vagyis azzal a felismeréssel, hogy az igazság ,,odaát” van és e világi ismeretek és gondolkozási sablonok alapján az igazság nem található meg.

Varga Csabától, a magyar nyelv és írás kutatójától idézek:

,,A magyar nyelvnek ugyancsak nagy mennyiségű töredékeit találjuk meg Európa mindegyik nyelvében, sokkal inkább a latinban (az etruszkok révén, ők csináltak ábécét is a latinoknak), még inkább az ógörögben, még ennél is inkább az ősgörögben. (Ez utóbbi kettőre előzőleg mutattam már pár terebélyes angol szókincs magyar szókincs példát. 8 ) Mindebből szintén tisztán következik, hogy a magyar nyelv Európa ősnyelve. Szükségszerűen az ókor kezdetét megelőzően is itt volt Európában (és a teljes mediterráneumban). Tehát így is be kell látnunk, hogy az ősnyelv keletkezése a távoli kőkorba helyezendő. Mindez természetesen semmit sem mond arról, hogy végül is hol, különösképp mikor találták ki. A genetikai és régészeti nyomok azt mutatják, hogy (hacsak nem volt már előbb is itt) 45-43 000 évvel ezelőtt került Európába valahonnan. Ezt igazoltam jómagam is az írásjelek révén a JEL JEL JEL című könyvemben. A titkok megoldásai mindig további titkokat fednek fel.”

(Varga Csaba: A MAGYAR NYEL EREDETE)

Tehát arról ír Varga Csaba, hogy a magyar nyelv eredete 43 ezer évvel ezelőttig vezethető vissza, ezért úgy gondolja, hogy a magyar nyelv Európa ősnyelve is lehetett. A logikai levezetés nem hibátlan-e, a nyelvekkel kapcsolatos általános felfogás alapján? Csakhogy ez még az e világi szellemi sablonok logikája. Mert mi is a nyelv? Hangtani és írásbeli kommunikáció. Akkor válik társadalmi szükségletté, amikor az ember olyan sok fogalmat képes alkotni önmagáról és a világról, hogy ezek közléséhez vagy fogadásához nem elég a hangképzőszervek állati eszköztára. Tehát a nyelvnek két alapvető feltétele van, a tudat fejlett szintje és a nyelv kiejtéséhez szükséges fejlett hangképző szervek megléte. Mindkettőhöz millió évek kellenek. A nyelv kifejlődése sem lehetett egyik napról a másikra, így a nyelv fejlődésének folyamatosságát lehet feltételezni. A magyar nyelvre feltételezett 40 ezer év olyan a többi nyelvek mellett, mintha azt tegnap találták volna ki. A kitalálás szó azonban Varga Csaba könyvében is szerepel, de a ,,teremtett” szó formájában, amint a magyar nyelv kapcsán a nyelv gyökrendszeréről ír:

,,És csak ezt követően tudunk beszélni, gondolkodni a fények világáról. Mindebből következően a gyökrendszer teremtett rendszer. A rendszer lényegéből megállapítható: a gondolkodás számára teremtett rendszer. Kezdetben vala az ige. Azaz a megnevezés. Ennek valóságosságát bizonyítottuk a fentiekben”

Ott tartunk, hogy a magyar nyelvet 40 ezer évvel ezelőtt találták ki, és hogy a többi eredeti nyelvhez viszonyítva szinte vadonatúj. Ezt ki kell hangsúlyoznom, a magyar nyelv a többi nyelvhez képest egy nyelv, de mégis élő nyelv, mert tízezer évek óta beszélik és jelentős fejlődésen esett át, míg a mai, már valóban magyarnak lett mondható.

Lassan feledésbe merül a Georgia Guidestones emlékmű, amelyet 2022 július 6-án robbantottak fel. Vélhetően azok voltak, akik felépítették. Ugyanúgy nem kérdezett senki utólag, mint ahogyan senkit sem érdekelt a hatóságok közül hogy kik állítanak csak úgy ilyen építményt nyilvános területen, nyilvánvalóan építési engedély nélkül. Erre a kőre az eljövendő emberiség szembeni elvárásokat vésték, és pontosan senki sem tudja, kik támasztották ezeket az elvárásokat. Megítélésem szerint nagyon átgondolt és szükségszerű útmutatások voltak azok. Az útmutatások felsorolásában 3. útmutatás így hangzott:

EGYESÍTSD AZ EMBERISÉGET EGY ÚJ ÉLŐ NYELV ALATT

Ezen sokat gondolkoztam. Mert ami nyel élő nyelv, az egyben régi is, tekintve a nyelv tudat és a hangképző szervek fejlődéséhez szükséges idő miatt. Egy új nyelv azonban nem kell senkinek (pl. az eszperantó), mert érthető okokból mindenki ragaszkodik a sajátjához, és ennek így is kell lennie. Vagyis úgy látszik, hogy a régit meg az újat nem lehet összeötvözni. 

Nos ez valakiknek több tízezer évvel ezelőtt sikerült. Az akkori nyelvet szétválasztották eredeti szavakra és nyelvtani szabályokra, majd ezt az utóbbit megváltoztatták és valamilyen módon rávették az emberiséget vagy annak egy részét arra, hogy a meglévő ősi szavakat az új nyelvtani szabályok szerint beszélje. Az új nyelvtani szabály a ragozás volt, amely a magyar nyelvnek is az alapja. Ezért tartalmazhat a magyar nyelv más nyelvekből is szavakat, mert eredetileg is ezeket használták őseink, mielőtt áttértek a ragozásra.

A Georgia-köveket nem véletlenül említettem. Feltevésem az, hogy annak idején a ragozást nagy időbeli léptékben gondolkozó emberek találták ki, a távoli jövőben megvalósuló emberiség számára. Ha így van, akkor azt is feltételezni kell, hogy az emberiség történelme tervezett események sorozata volt, pontosan megadva a történelem végkifejletét. Felteszem kérdést, hogyha az emberiség története terv alapján zajlott, akkor nyelvet és írást terveztek a jövő emberiségének, mert feltételezem, hogy éppen a nyelvet és az írást nem hagyhatták ki a teremtésből nagy történelemcsinálók. A nyelvről írtam, hogy az valószínűleg ragozó nyelv lesz, ami azt is jelenti, az új élő nyelv fejlődése úgy fog történni, ahogyan a magyar nyelv is fejlődött a mai napig a kezdetektől, vagyis az ősi szavak szavak maradnak, de azokat ,,új” szabály szerint fogják azt beszélni. A nyelvet tehát letisztáztam. Az írást pedig ezután szeretném.

AZ ÚJ ROVÁSÍRÁS

Miért kell új rovásírás? A latin betűs írás legnagyobb fogyatékossága az ékezetek hiánya, miközben a magyar nyelv sokkal több hangot használ, mint amire a latin betűs írásnak karakterei vannak. A hosszan kiejthető mással hangzókra, az ,,Á” és az ,,É”-re nincsen írásjel. Pedig nyelvnek egyik fontos tulajdonsága a hangok hangsúlya, ugyanannak a hangnak a nyomatékosítása. A hosszú magánhangzók így születtek, és kaptak is írásjelet, de a többiek nem. A latin betűs írástól pedig nem várható már el, hogy új karaktereket vegyenek fel csak a magyar nyelv kedvéért. Ez az egyik ok. A másik ok már ,,odaát” van.

Az első betűk rajzok, képek voltak, ahogyan Varga Csaba logikusan állítja, és amelyek egyben szimbólumok is voltak, hangtani megfelelőkkel. Az emberi tudat, gondolkodásmód egyik fő jellemezője a párosítás, különböző fogalmak, érzések összekapcsolása az emlékezetben, sőt a tudomány által nem létezőnek tekintett ősemlékezetben. Ebben gondolom nincsen újdonság. Az átélt eseményekhez kapcsolódó élmények és fogalmak képesek hasonló érzéseket kiváltani, mintha azok eredetileg is az érzések kiváltói lettek volna. Minél hasonlóbb a szimbólum ahhoz, amihez kötődik, annál inkább képes azokra olyan reakciókra, mintha maguk lett volna az élmény kiváltói. A formának jelentőségük van.

Az ősi vallás szerint az ember kapcsolata a világgal kölcsönhatás, amit a tudomány nem is cáfol, de mégis keresztbe tesz ennek az igazságnak azzal, hogy ezt a kölcsönhatást szigorúan gépiesnek állítja be. Konkrétan: Az ember kölcsönhatásba áll a világgal, ami a tudomány szerint abból áll, hogy a körülmények hatnak az emberre, ha pedig reagál rá, a reakció következményként visszhangzik. Ha valaki neki megy fejjel a falnak, tudomány szerinti kölcsönhatás a fal és a fej betöréséből fog állni, az élet pedig megy tovább. Az ősi vallás úgy állítja be a világot, amely érzékeli az emberi, társadalmi tudati változásokat, és ezeket figyelembe véve intelligensen reagál. Erre épül egyebek között a Gaja-elmélet is, aminek az a lényege, hogy a világ részeiben és egészében is élőlény (Isten), amely az értelemszerűség alapján működik. Akkor a kölcsönhatások természetének is az értelemszerűnek kell lennie, vagy nem tekinthetők isteninek.

Az atomfizikai kutatások bebizonyították, hogy egy megfigyelt részecske viselkedése megváltozik pusztán azért, mert megfigyelik. De honnan tudja a részecske, hogy megfigyelik? A megfigyelés is kölcsönhatás, amely a megfigyelő és a megfigyelt dolog között. Ettől. De ezt legalább a nyilvánosság tudtára adják. Az emberi tudat kölcsönhatásban van azokkal erőkkel, amely a tudatára hatással vannak. A szimbólumoknak szinte hatalmuk van azáltal, hogy hasonlóan hatnak a tudatra, mint azok az események, amelyeket a szimbólum képvisel. Ha a szimbólum megváltozik, megszűnik a kapcsolata az általa szimbolizált erőkkel is. Ezt felejtésnek nevezik, ha így egyszerűbb. Az emlékezet azon a szinten tartja a tudatosságot, ahová éppen az felfejlődött. A fejlett tudat visszahat a környezetére, a környezet pedig a maga módján de az értelemszerűség mentén válaszol. Van ebben nem kis misztika, ami egészen biztosan megihlette Szent -Györgyi Albert professzort is, aki azt mondta, hogy az élet az értelmes kérdésekre értelmesen válaszol.

Az írásjeleknek használt szimbólumoknak komplex hatásuk van, mert jelentésük is komplex. Ezért is érdekes a nikolsburgi ABC, mert a fiók mélyére süllyesztve formai eredetiségét megőrizte.

Eljött annak is az ideje, hogy hozzá kell nyúlni, fejleszteni és használni, de közben vigyázni arra is, hogy ,,ereje” is megmaradjon. Mivel az eredeti formákról kevés az információm, mindössze a nikolsburgi ABC és bizonyos vallási szimbólumokra tudok támaszkodni. Ha ki tudom szűrni a mai rovásírás jelei közül azokat, amelyek nem voltak eredetileg a rovásírás részei, akkor az írást még erősíteni is tudom.

A rovásírás fanatikus hívei azt gondolják, hogy a rovásírás egyik eleme, a jobbról balra való írás annyira a rovásíráshoz tartozik, hogyha az megváltozik, akkor az írás elveszíti gyökereit, talán már nem is tekinthető székely-magyarnak. Tisztázom, hogy az írást nem az írás iránya teszi, bár az lehet az írás egyik jellegzetessége. Mi veszne el az írásból, ha ugyanazokat a szavakat ugyanazokkal a betűkkel írnánk, de ellenkező irányban? Én úgy gondolom semmi. Teljes lehetne az összkép akkor. Ha lehetne jobbról balra is írni, de a lehetőségek évek óta szűkülnek. A régi korok Abirwod-je még tud simán jobbról balra írni, de a Scribus újabb verziója korábbiaktól eltérően már erre sem képes. Azonban ha lenen is olyan szerkesztő, amellyel a rovásírás jobbról balra lehetne írni, ott van az egész számítástechnika által lefedett világ, az internettel, a mobilhálózattal együtt, amely a lépést sem engedne tenni a határai között a jobból balra történő írásnak.

Ha tehát adott a lehetőség a jobbról balra történő sorvitelnek, akkor sem lehetne a rovásírást írásra használni a meglevő uralkodó nyelvi mechanizmusok miatt. Például az internetes címek, kódok és egyebek miatt az ősi írási sorvitel számos helyen kerülne ütközésbe a jelenlegi uralkodó balról jobbra történő írással. A legkisebb baj az lenne, hogy még kottát sem lehetne jobbról balra írni, mert sok jó zenész keresne magának egy ,,normális” zenekart, balról jobbra írt kottával. Az viszont simán megvalósítható, hogy hagyományos formájú rovásjellel lehessen balról jobbra írni. Tudom, hogy egy jobb kézre írt betűt kényelmesebb jobbról balra írni, de a szerkesztők világában ez a baj nem létezhet. 

Egyenlőre 5 elvet tartok szem előtt, amivel a jövő rovásírása számára alapozni lehet:

1. A lehető legeredetibb formájú rovásírásjelek kellenek. Ha pótolni kell, akkor a többi rovás-ABC számos alakjai közül kell választani. A formagazdagság és az eredetiség ötvözése érdekében szó lehet új alakról, ami az eredeti alak egyszerűbb formája.

2. Szükség van kis és nagy betűkre oly módon, hogy a nagy és kis betűk egy része ne csak méretükben, hanem alakjukban is különbözzön.

3. Szükség van egyes kis betűk nagy betűkhöz mérhető alakjára
miként a b, d, f, g, gy, h stb. esetében, hogy a szavaknak alakot adjanak. Az olvasás a betűk egyenként való elolvasásával kezdődik, később a tanulás előrehaladásával az olvasó megtanulja felismerni a szavakat formájukról is

4. Olyan rovásírás-szabályra van szükség, hogy a nikolsburgi ABC-re épülő betűkészlettel és a jelenlegi magyar billentyűzettel a magyar nyelv minden hangját leírni lehessen, még azokat is, amelyekre jelenleg nincs is írásjel (hosszan kiejthető mássalhangzók, és hosszú Á- illetve É-hang.

5. Balról jobbra történő írás megengedhető.
Erre a célra készítettem olyan, HReboot nevű készletet, amely a három pontban sorolt igényt ki tudja elégíteni.

A betűkészletben nincsenek külön rövid vagy hosszú magánhangzók, ékezet van helyettük, amelyet a betűk beütése után lehet fel tenni a betűkre. Elvileg tehát minden betű lehet ékezetes, még akkor is, ha nem minden mássalhangzót lehet hosszan kiejteni. Nyilvánvaló, hogy ezeket nem kell ékezettel ellátni. A hosszan kiejthető mássalhangzók: H, R, S, Sz, Z, Zs, de emellett duplán is írhatók, így hangzásilag vagy írásos leképezéshez alkalmasabbak a latin ABC-nél, amelynek a mai napig nincsen a magyar nyelv minden hangjára külön betűje: 

Cs, Gy, Ly, Ny, Sz, Ty, Zs.

Van viszont a lehetőségekből következik, hogy lehet rövid és hosszú Á és É, ha ezekre ékezet kerül, vagy nem kerül. A rovás Á és É betűje nem ékezetes, de hosszan is ejthető. Csak a nikolsburgi ABC-ben levő jeleket tettem be a készletbe, a többi betű eredete kétséges. Ez az ABC kb. ötszáz éves, és félúton van az Istváni idők rovás ABC-jétől, amit szintén nem ismerünk.

A bogárjeleknek nincsen külön billentyűzete, azokat külön kell a szövegbe beszúrni.

Cs = X, cs = x,
Gy = Q, gy = q,
Ly = Y, ly = y,
Ny = Ó, ny = ó,
Sz = W, sz = w,
Ty = Ű, ty = ü,
Zs = Ő, zs = ő

Ékezet nagy betűre: Í-billentyűvel, kis betűre í-billentyűvel tehető fel. A bogárjeleknek nincsen külön billentyűzete, azokat külön kell a szövegbe beszúrni.
Rovás 5 = ú, rovás 50 = Ú. Több római/ rovás számot nem készítettem, de ha szükség lesz rá, pótolom. Szerintem ez az az új rovás nyugodtan használható arab számokkal is, és úgy jobb is lenne.

Vannak a latin betűs ABC-nek olyan írásjelei, amelyeknek nincsen billentyűkiosztása, de része a rováskészletnek:

EMP, ENC, US, ENT, TPRUS, ECH, AND, UNK.

Szintén vannak a latin betűs ABC-nek olyan jelei, amelyek egyáltalán nem részei a rovás-ABC-nek:

X, Y, W,

Az ,,X”-et a hangzása után ,,ksz”-nek kell írni, a ,,Y”-t pedig aszerint ,,J”-nek vagy ,,I”-nek, hogy az milyen hangot jelent egy nem magyar szövegben. A ,,W” kiejtés szerint sima ,,V”-el vagy kettő ,,V”-el.

Az aK -ami vélhetően a Q betű volt a nikolsburgi ABC-ben - megszűnt önálló írásjelnek, és hogy még se tűnjön el, belőle lett a (kis) ,,k”.
Néhány betű nem szerepel sem az eddigi rovás-ABC-kben, se a nikolsburgi ABC-ben, amely számomra meghatározó. Mégis be kellett vetnem néhány újítást, ha az nem érintette a nikolsburgi betűalakokat.

Mint írtam, fontos az olvasás szempontjából a szó alakja, Egy idő után a betűtől betűre való olvasást felváltja a szó alakját és annak jelentését felismerő olvasás. A szó alakja az olvasás szempontjából fontos, de a rovásírás vagy reformerei foglalkoztak-e ezzel a jelenséggel? Óvatosan fogalmazva sem sokan. Ezért a rovás-ASBC-k alaki formáit is alkalmazni kellett esetenként, de semmi esetre sem a nikolsburgi ABC rovására. Olyan esetek is előfordultak, amikor sem a nikolsburgi, sem a többi rovás-ABC nem nem tudott olyan formával szolgálni, ami az alaki változatosságot segítette volna, ilyenkor a fantáziát kellett alkalmazni. A leginkább eltérő betűalakok:

t, u, cs, z, d,j, p

Ezek kilógnak a sorból mindkét függőleges irányban. A ,,cs” és a ,,z” alak előfordult más rovás-ABC-ben, a ,,t”, ,,u”, ,,d” teljesen új forma, míg a ,,p” betű csak süllyesztett írásjel lett.

A nikolsburgi ABC írásra nem használt jelei közül több ligatúrának tűnik, és értelmezés is fűzhető hozzá, bár biztosat senki sem tudhat. A ligatúra olvasási iránya nem feltétlenül jobbról balra írás követése, mert az alaki igények ebben az esetben előbbre vannak. Van egy írásjel ebben az ABC-ben, amely visszahozható a használatba akkor is, ha a jelentése esetleg nem egyezik a feltételezésemmel, miszerint ennek a vélhetően ligatúrának a jelentése: st., azaz szent, ha a ligatúrát jobbról balra olvassuk.

Ha így van, akkor a ligatúra kora legfeljebb ezer év, mivel ez már a latin betűs írás bevezetése után születhetett, tekintve, hogy ekkortájt a ,,sz”-betűt ,,s”-ből és ,,z” rakták össze. (Igaz, ,,sz”-ből és ,,t” nem rakható össze, mert az is ,,t”-betűt eredményezne.) 

Érdemes lenne ezt az írásjelet visszahozni a gyakorlatba az ,,st.”-előtag pótlására. A ,,roman” készletek egyen-keresztjét lecseréltem a koronázó-beavató kereszttel megegyező formára. A kereszt ősibb, bizánci formája, mely a Szent Korona beavató keresztjének a formája is, inkább utal a kereszténység szabadabb formájára, amely az ortodox kereszténységre jellemző.

Végül az új rovás értelme dióhéjban; új írásra van szükség, jövő nyelvét már kitalálták. Az új írásnak a közös múltból kell erednie, és minden beszélt nyelv hangját tudnia kell leírni - lehetőleg fonetikusan. Jelenleg egyetlen írás sem felel meg azoknak a követelményeknek, amelyeket a népek támasztanának vele szemben. Akik a Georgia Guidestones köveire vésték az új élő nyelvről szóló útmutatásukat, minden bizonnyal jól tudták mindezeket.

Meggyőződésem szerint tervbe van véve egy új világrend megvalósítása, melynek brutális előkészítése lehet. A Georgia Guidestones első sora így hangzott:

,,TARTSD AZ EMBERISÉG LÉLEKSZÁMÁT 500.000.000 ALATT A TERMÉSZETTEL ÁLLANDÓ EGYENSÚLYBAN”

Mit gondol Ön, hogy ezt hogyan fogják megvalósítani, esetleg a létszám feletti az embereket a Holdra vagy a Marsra fogják költöztetni? A Georgia Guidestones köveit 2022. július 6-án reggelén felrobbantották vélhetően azok akik az emlékművet is emelték, hogy kevésbé jusson az eszébe az embereknek, amikor az új világrend megvalósítása megkezdődik. De előfordulhat az is, hogy már megkezdődött.

A Hreboot rováskészlet ingyenesen letölthető itt:   HReboot-készletek és dokumentáció

A rováskészlet nem módosítható, kereskedelme tilos!