INGYENENERGIA A SUFNIBÓL
Elég lenne néhány
leírást küldeni olyan lehetséges megoldásokról, melyek révén
ingyenenergiához juthat bárki. Az egész nagyon nehéz ügy! Nem a
megoldások a nehezek, azok éppen hogy egyszerű elveken alapulnak.
Az elvek ,,elsózása” a nehéz még akkor is, ha csak úgy
ajándékba adom, akkor is. A legnagyobb nehézséget éppen az
egyszerűség jelenti. Találj fel papíron egy egyszerű örökmozgót
és győzz meg róla mást, hogy az működne. Nem fog menni. Két
reakció várható erre: 1. Ha ilyen egyszerű, miért nem találták
fel eddig? 2. Miért nem csinálod meg te? Ezt a két ellenállást
kell legyőzni!
Első felvetésre a válasz az, hogy a legegyszerűbb elveket is akkor találhatja meg valaki, ha keresi. De ha keresi is, nem biztos, hogy a kezében tartva azt gondolná, hogy az örökmozgó. Mutatok erre példát is. A tudomány tudatosan blokkolta az emberben a hajlamot azzal, hogy bele sulykolta az örökmozgó képtelenségét. Ráadásul aki próbálkozott, kudarcot vallott. Lehet csodálkozni azon, hogy valaki tényegesen találkozna ingyenenergia-forrással, akkor felismerné? Hiszen azt sem tudja, mi módokon állítható elő ingyenenergia.
Erre a legjobb példa a repülőgépek hajtóműve, mely valójában másodfajú örökmozgónak fogható fel, de ebből semmi sem látszik, mivel a hajtómű üzemanyagot használ fel. A hatásfokot pedig ki nézi? Még a tervező sem biztos, hogy tudja, miről van szó. Ez egy érdekes téma, mert kérdezhetnék, hogy melyik tervező nem érti a turbina működési elvét, és ha érti, akkor úgy is rájönne, hogy a termodinamika tételével baj van. Ez nem biztos. Ugyanis a turbina tervezésénél nem az energia-egyenleg a kritérium, hanem a hatékonyság. Bár a kettő egymást feltételezi, a fosszilis üzemanyagot csak egy másodfajú örökmozgó képes 100% körüli hatékonysággal felhasználni. Még a belső égésű motorok fejlesztői is izzadnak a 40%-os hatékonyság megvalósításáért. A gázturbina esetében 60 %-os hatásfokot emlegetnek, de ez a repülőgépek esetében viszonylagos, mivel a égési termék gázainak nyomásából következő hajtóerőhöz hozzájön az is, amit a kompresszor fejt ki, mint valami légcsavar! Nem véletlenül nagy a kompresszorok átmérője az utasszállítók esetében. Azt persze nem kérdezi senki, mi hajtja meg azt a szélmalomnyi lapátokat. Hát a turbina. És hol a turbina? A hajtómű hátuljában az a kisebb valami. Az a valami komoly szívóerőt hoz létre a hajtómű előtti térben. Lent a földön – ahol a légnyomás a legnagyobb, a légnyomás megfelezésével akár 10 tonna hajtóerőt tudna biztosítani turbinánként, legalábbis az, ami itt látható:
A turbina ereje
olyan nagy, hogy esetenként légcsavart is meghajtatnak vele, azon
felül, hogy a turbinának az őt levegővel ellátó kompresszort is
meg kell hajtania. Lényeges tudni, hogy a kompresszort a felé
áramló égésgázok ellenében kell meghajtani. Mintha valakinek
úgy kellene magát a saját hajánál fogva felemelni, hogy még a
nyakában ül is valaki. Nem nehéz rájönni, hogy a látszólag
nagy ellenállási felülettel rendelkező kompresszor a légcsavar
funkcióját is betölti.
A második felvetésre a
válasz az, hogy a legegyszerűbb elvek is megkövetelik a
szakértelmet, a megvalósításhoz megfelelő eszközöket. A
szélerőművek a pofonegyszerű felhajtó erőt hasznosítják, mint
a repülőgépek, még is komoly tudománya van. Házilag pedig csak
a terelőlapátos változatokat próbálják megcsinálni, ami a régi
szélmalmokra hasonlít. Emlékeztetek, hogy éppen a terelőlapátok
alkotják a hajtóművekben a kompresszort is. Vagyis ha ez a mód
elavult, mit keres a sugárhajtóművekben? Hát azt, hogy kis
légsebességnél is nagy az ellenállása és a kapacitása. De
éppen ez a gyanús, hiszen a nagy ellenállást kifejtő
kompresszort kell a kisebb turbinának meghajtania az előre is
kiáramlani akaró égésgázok ellenében. Még a fenti rajzon is
három turbina-lapátsor hajtja meg a nagy ellenállást kifejtő
kompresszor öt sorban szerkesztett terelőlapátokat.
Mit tehet akkor az ember? Szembesüljön azzal, hogy bár vannak ötletei, kivitelezési lehetőségei korlátozottak. EGYEDÜL NEM MEGY!
A kivitelezést elő kell készíteni, mint valami stratégiát. Ha már van egy gyenge, de működőképes példány, azzal már lehet hatni másokra, lehet híveket gyűjteni. Ennek a lépésnek a kihagyásával egyetlen feltaláló sem ment volna semmire. Az első lépés az ingyenenergia kinyerésének megvalósításához minimum egy éppen csak példány kell.
A légcsavar kompresszor nélkül olyannak látszik az egész,
mintha a lapátok kizárólag a szél mozgási energiáját
hasznosítanák, mivel nem látszik a lapátokon, hogy a légáram
kevesebb mozgási energiát veszít, mint amennyi a lapátokon
munkává alakul. A gázturbinánál viszont nagyobb gáztömeg
áramlik, nagyobb sebességgel, ami nem a jellemző levegőre. Akkor
lehetne elérni valamit a bizonyítással, ha a szélerőmű egy
kompresszort is meghajtana, hogy úgymond saját magának keltsen
szelet. Éppenséggel megvalósítható lehetne, ha a szélerőmű
zárt rendszer lenne. Akkor kiderülne a trükk,
hogy a szélerőmű
is ugyanazzal hatékonysággal dolgozik, mint a gázturbina. Azaz még
nagyobbal is, mert a levegő mozgási energiája ingyen van, azt nem
a szélerőmű lapátjainak kell előállítania.
Az örökmozgók mechanikus világ kínál első lépésre alkalmas megoldásokat.
Egyik ilyen két fogaskerékből álló mechanizmus, melyről házilag készítettem gif-képet.
Egyik ilyen két fogaskerékből álló mechanizmus, melyről házilag készítettem gif-képet.
Ha a gif-kép nem működne (pdf-formájában), a fázisokból egy állóképet is készítettem. Az elv egyszerű, a fenti ábra alapján is megérthető, azonban nem árt a könnyítés. Készítettem külön rajzot is a működési elv bemutatására. A felső rajz a forgási viszonyokat mutatja, az alsó pedig magát az elvet:
A kép nagy
felbontású, a dokumentum kinagyításával vagy a kép mentésével
is lehet vizsgálni. Ez a változat megkívánja a műszaki tudást
és a megfelelő eszközöket, hiába egyszerű az elv. A rajz jobb
oldalán középen, sárga négyzetben rajzoltam egy megoldását
ennek az elvnek, talán így házilag is megoldható, kérdés, kinek
fog így hiányozni, mivel itt nem körforgás van, hanem lengő
mozgatás. A nyomatékok különbözősége sem nyilvánvaló így. A
kézi mozgatást a kék színnel rajzolt karral lehet végezni.
Ez a szerkezet ebben a formában másodfajú örökmozgó, de a meghajtott tengelyen jelentkező nyomaték felét visszavezetve a meghajtó tengelyre első fajú örökmozgóként viselkedne a külvilág számára. Hasonló elven működik egy másik megoldás, de lényegében csak az előbb bemutatott működési elv érvényes it tis más felépítés mellett.
Itt a működési
elv szintén egyszerű. Két fogaskereket egy közbülső, átlós
helyzetű fogaskerék köt össze. Ennek a tengelye mindig a másik
kettő tengelyének vonalában van, mert számottevően nem mozdulhat
ki onnan. Ezért fontos ennél azt elgondolásnál a fogaskerekek
legpontosabb szoros illeszkedése. Így a közbülső tengelyt úgy
kell szerkeszteni, hogy elfordulása közben a lehető legkisebb
mértékben mozduljon ki a középpontból.
A két külső
fogaskerék közül csak az egyik fordul el, a másik stabil, de nem
az állórész része! Bár nem fordul el, erre kell hogy legyen
lehetősége, mert elfordító jellegű erő hat rá. Képzeletben
lejátszható, hogy működne egy ilyen szerkezet. Ha az álló
fogaskerék tengelyére forgató nyomaték hat, az a közbülső
fogaskeréken keresztül az átellenes fogaskerékre megy át, és az
elfordul. De ezt az elfordulást a közbülső foskerék tengelyének
is követnie kell. Ekkor a közbülső fogaskerék az álló
fogaskereket is körüljárja, de ehhez ennek az álló
fogaskeréknek nem kell elfordulni, álló helyzetben is nyomatékot
tud átvinni az átellenes forgó fogaskerékre! Ez a szerkezet elve.
Ugyanis az az álló fogaskerék csak nyomatékot visz a rendszerbe,
lényegtelen elfordulás mellett, vagy az nélkül, de nem mozgási
energiát, ugyanakkor ez a mozdulatlan nyomaték forgási nyomatékká
alakul.
A lenti két rajzon
mutatom be a vázlatot, hogy szerkezetként hogyan épülhet fel. A
felső rajzon csak a három fogaskerék kapcsolódását rajzoltam
le. A fogantyú az álló fogaskeréknél a mozdulatlan nyomaték
bevitelét szimbolizálja.
A legalsó rajzon a vázlat azt mutatja, hogyan épül fel az egész, hogy első fajú örökmozgóként működhessen.
Én ezt egy igen jó ötletnek tartom, és ha rajtam múlna, ezt valósítanám meg. Vagy más. Onnan gondolom, hogy az örökmozgókon fejét törő embereket tulajdonképpen a múlt génekbe ivódott emlékei mozgatják, mert ilyen, mert régen működnie kellett ilyen szerkezeteknek, melyekről itt írtam. Csak azt érdemes tiltani, amiről tudják, hogy megvalósítható. Nincs új a nap alatt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése