RENDSZERREFORM

 

LEVÉL A KÉPVISELŐMHÖZ

2023. szeptember 16-án e-mailben felkerestem a területem szerinti képviselőt, Törő Gábort. Célom volt, hogy kipróbáljam, hogyan működne a demokrácia, ha valóban csak azon múlna, hogy a választója ad-e munkát a megválasztottjának. Mert ez a lényeg. A demokráciában – ami persze sehol sincs a világon – a nép a képviselői útján kormányoz. Másképpen hogyan tehetné? Mivel a képviselőket úgy választják meg, értelemszerű, hogy a választó megbízó és felhatalmazó, a megválasztott pedig a felhatalmazott. Így a választó és képviselője között elvileg munkaviszony van. De ez a munkaviszony sem elvben, sem gyakorlatban nem munkaszerződésen alapul, hanem szó szerint hitegetésen. A választó számára semmilyen garancia nincsen, hogy amit neki a jelöltek ígértek, azt be is fogják tartani. És persze nem is szokták. Azonban ha valaki megkérdezné a képviselőt, hogy miért kerüli meg a megbízóját, a felhatalmazóját, arra nagy valószínűséggel azt mondaná: ,,Hozzám senki sem fordult falhatalmazással, törvénykezni meg kell”. Lehet, hogy ez sokakat kielégítene, de ez sem változtat azon, hogy a képviselő a választója megkerülésével, pártelnökének utasítására dolgozott (ha dolgozott) a parlamentbe. Nos, hát ezt már egy képviselő nem mondhatja el: Törő Gábor!

Felkerestem tehát a képviselőmet, és ahogyan kell, jeleztem neki, hogy lenne számára megbízásom.
Kérdéseket intéztem hozzá hogy értse, nem szórakozok vele, hanem alkotmányos jogommal élek.

Törő Gábor elérhetőségei:

http://www.torogabor.hu/index.php

toro.gabor@fidesz.hu

https://www.facebook.com/torogabor1962/?locale=hu_HU

A levél szövege:

,,Törő Gábor részére

(ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ, Fejér megye 2.választókerület)

Tisztelt Képviselő úr!

Mint az Ön területéhez tartozó polgár, néhány kérdéssel szeretnék Önhöz fordulni.
Az alaptörvényünk a néphatalmat deklaráció szintjén tárgyalja, de a valóságban a hatalom nép általi gyakorlása megfoghatatlannak látszik. Az alaptörvényünk B) cikkének 4. pontja a néphatalom megvalósíthatóságát a képviselőkkel való kapcsolat útján határozza meg.

B) cikk

   (1) Magyarország független, demokratikus jogállam.
   (2) Magyarország államformája köztársaság.
   (3) A közhatalom forrása a nép.
   (4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.

Az 1990-óta fent álló jelenlegi rendszerben egyetlen képviselő sem értesített arról, hogy milyen törvényt akar kezdeményezni, milyen törvényt akar megszavazni, illetve hogy a parlamentbe kerülve kész a munkáját megkezdeni és várja a választóinak javaslatait. Ez azért van, mert ezt Önnek tiltják, vagy azért, mert én -vagy más – nem kezdeményezte Önnel ezt a kapcsolatot? Ha azonban a választó és választásra jogosult polgár kezdeményezi Önnel a kapcsolatot, akkor ez azt is jelenti, hogy a kezdeményező javaslatára kész törvényjavaslatot is benyújtani az Országgyűlésben?

További kérdésem, hogy a hatalom megosztásának elve pontosan hogyan értelmezhető? A kérdésem az alaptörvény C) cikkének 1. pontjában leírtakra vonatkozik.

C) cikk

   (1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.
   (2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.
   (3) Az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására az állam jogosult.
Amennyiben az alaptörvényben foglaltak szerint kész a felhatalmazásommal törvényjavaslatot benyújtani az országgyűlésben, elküldeném a törvényjavaslatot levélben, pdf formában.

Köszönettel: Romek Károly
Xxxxxxxxxxxxx (xxxx), 2023. szeptember 16.”

(a helységnevét és az irányítószámot itt töröltem)

Azóta eltelt 2 hét, és Törő Gábor nem válaszolt semmit. Nos erre a kabátra kellene gombot varrni.

Törő Gábor és a két egész kormánypárt vezetői és tagjai azt hirdetik, hogy ők keresztények. Valószínűleg úgy gondolják, hogy az a keresztény, aki annak vallja magát. Pontosan ez a tévedés okozhatja majd ennek a rendszernek a vesztét is.

 
Hogy miről írok azt megértetni a Bibliával kezdeném. Azért is, mert a legtöbb, magát kereszténynek mondó ember tudat alatt nem hisz a Bibliának – feltéve ha olvasta. Lehet, hogy jó olvasmánynak tartja, de nem veszi komolyan. A nép azt veszi komolyan, amit a maga javára fordíthat. De mit csináljon a Bibliával azon felül, hogy még ideje sincs rá olvasni, megérteni meg főleg. Ha pedig azt veszem, hogy a Biblia valójában a gnózis műfajába tartozik, és ilyen esetben az olvasat szerinti értelmezés rosszabb, mintha bele sem olvasott volna a szentírásba.

Mi történt volna, ha Törő Gábor valóban istenfélő ember lenne (vagy talán az is, legfeljebb a Bibliát nem olvasgatta, vagy ha igen nem értette, vagy ha igen, nem olvasta az alaptörvényt, mert hogy a levelemre hamarabb is válaszolt volna), és az alaptörvényünk is könyökén jönne ki? Vagy azt gondolná, hogy ez csak a nép számára kitalált megtévesztő szöveg, vagy azt, hogy az alaptörvénnyel nem kell foglalkoznia. Csak az számít, amit pártelnöke mond. Mindezeknek azonban az igaz kereszténységhez semmi köze sincs.

Mit is ír a Biblia a törvénnyel kapcsolatban? Olvasd Pálnak, a rómaiakhoz írt levelének 13. fejezetét:

,,Minden ember engedelmeskedjék a fölöttes hatalmaknak, mert nincs hatalom mástól, mint Istentől; ami hatalom pedig van, az Istentől rendeltetett! Aki tehát ellene szegül a hatalomnak, Isten rendelése ellen lázad. A lázadók pedig ítéletet vonnak magukra. Mert a hatalom képviselőitől nem kell félni a jó tett, hanem csak a rossz miatt. Azt akarod, hogy ne kelljen félned a hatalomtól? Tedd a jót, és dicséretet kapsz tőle, mert Isten szolgája az a te javadra. Ha azonban rosszat teszel, félj, mert nem ok nélkül viseli a kardot, ugyanis Isten szolgája, hogy megbüntesse a gonosztevőt. Ezért engedelmeskedni kell nekik nemcsak a büntetés miatt, hanem a lelkiismeret miatt is. Hiszen adót is azért fizettek, mert ők Isten szolgái, akik éppen ebben a dologban fáradoznak. Adjátok meg mindenkinek, ami jár: akinek adó, az adót, akinek vám, a vámot, akinek hódolat, a hódolatot, akinek tisztelet, a tiszteletet.”

Aki a kereszténységet valóban komolyan veszi, az fentieket elolvasta, megértette és a gyakorlatra alkalmazza, ami azt jelenti, hogy a törvényről és az elöljáróiról a fentiek az eszébe. Tudja, hogy a hatalom oszthatatlan és átruházhatatlan, ami a hatalom természetéből következik. Abból pedig az következik, hogy elöljárói csak Isten hatalmát közvetíthetik, de ők maguk hatalommal nem rendelkeznek.

Erre aztán magától értetődő lenne hivatkozni: ,,a pártelnököm azt mondta, hogy tegyek magasról erre a bizonyos felhatalmazóra”. És a Biblia is be van tartva. Csakhogy ez a pártelnök íratott egy alaptörvényt is, melynek szóban forgó rendelkezését a levélben is említettem Törő Gábornak. Akkor hát Ő melyik utasításnak engedelmeskedjen? Magasról tegyen rám, vagy kérje tőlem a javaslataimat, hogy azt az országgyűlés elé terjessze törvényjavaslat címén? A kérdésnek nagy jelentősége van, mert a válasz egyben a kor használati utasítása is. Hogy biztosabb legyek dolgomban, még a facebook-oldalán rákérdeztem ma a levélre. Semmi válasz.


Az általános reakció ezekre az lenne, hogy tudatosítod magaddal és másokkal, hogy a politikusok egy másik világot jelentik, és más a közemberek világa is. Úgy érzed? Tudd, hogy így van. Méghozzá szó szerint.

Az egyetemes gnosztikus tan két egymástól eltérő világot hirdet. Egyik a mennyek világa, a másik a mi világunk. Nézd csak meg a bibliát: semmi univerzum, idegen bolygók vagy galaxisok, Csak két világ van: az Isten világa az angyalokkal és a mi világunk itt lent. Vedd komolyan a Bibliát. Isten a saját emberein keresztül irányítja a mi világunkat, az elöljáróink az Ő hatalmát közvetítik csak. Nem csak a vezetők közvetítik Isten hatalmát, hanem azok is, akik részt vesznek a kormányzásban, így a képviselők is. Tetszik vagy sem, Isten hatalmi hierarchiájában parancsuralmi rendszer működik. És egy parancs akkor is parancs, ha úgy kezdődik, hogy: kérem. Törő Gábor tehát bemutatta a levelemet az ő elöljárójának, az ő elöljárója annak az elöljárójának, míg valószínűleg a levelem az Isten kezébe kötött ki. Ő pedig tudott előre a levelemről, mert milyen teremtő az, akit a teremtettje bármiben is meglepheti. Légy logikus akkor is, ha a következtetés eget rengető hülyeségnek látszik. Mert vagy keresztény vagy, ha annak nevezed magad, vagy keresztényt játszó pojáca.

Ha foglalkoztat egy kérdés magadra és a világra vonatkozóan, akkor kész választ ritkán kapsz.
Viszont szoktak már válaszolni fentről úgy, hogy fel sem tetted a kérdést. Erre is volt példa. Aztán a választ elemezve rá jössz, hogy ez egy érdekes dolog, és hogy előbb-utóbb rákérdeztél volna. Engem például az érdekelt nagyon, hogy miért íratta bele az alaptörvényébe Orbán a B) és C) cikkeket, amikor abból egy szó sem igaz, és valóra sem váltható? A válasz az volt fentről, hogy a demokráciával magad kezébe akarod venni a sorsodat, és nem akarod, hogy azok döntsenek, akik Isten hatalmát közvetítik neked és mindenki másnak. Ha ehhez hozzáteszed a gnózis alapelvét, hogy ebben a világban nem szólhatsz bele semmibe, egyből megérted, miről van szó. Ha te hoznád a törvényeket, az nem vaskos beleszólás lenne a sorsodba és más sorsába? Csak az illúzióját kapod a szabad akaratnak, a szabadságnak és a demokráciának. Ebbe a kellően kerekített történetbe belefér az, hogy a rendőrség sem foglakozik a kormánnyal, meglehet tudja, hogy az alaptörvényt egyedül ő sérti meg, méghozzá régóta és folyamatosan. A képviselő nem foglalkozik veled, és még őszinte is, amikor nem vesz rólad tudomást. Mert jobb lenne-e az, hogy a képviselőd meghallgat, mintha demokrácia lenne az országban, aztán közli idővel, hogy javaslatod ezért meg azért nem meg valósítható. Mit tehetnél? Semmit. Akkor nem ugyanott vagy, mintha fel sem kerested volna a képviselődet? De akkor miért a B) és C) cikk? Miért kell az embereket ilyen marhaságokkal etetni? Fentebb írtam; az illúzió kedvéért.

Ebben a világban soha nem lesz demokrácia, ezt a teremtő kizárta. Ezt a világot nem mennyországnak tervezték, ide szenvedni jött az ember. Úgy is tolta ide Isten Ádámot, hogy szenvedjen, és ne akarjon idővel egy demokratikus jogállamot építeni.

,,A legtávolabbi jövőig is senkit sem engednek el a törvény hatalma alól, míg be nem töltötte azt, ahogyan teljesíteni kell. Az emberiséget testéig és véréig szüntelenül támadni fogják, míg ezeket a dolgokat szóról szóra fel nem ismeri és meg nem valósítja.”

,,Ha a Káin-ember forradalmat akar, akkor magát forradalmasítsa.”

(Jan van Rijckenborgh: A világ világossága)

Volt hát értelme az államot feljelenteni, a képviselőt felkeresni? Volt bizony, mert így legalább reális képet kapsz valamiről, amiben hiszel esetleg, de próbáltad ki. Írtam sokszor, hogy a szavazás is az illúziót erősíti. És a szavazást követő évek segítenek téged kiigazítani, hogy valamit a demokráciáról rosszul tudsz. Felesleges tehát szavaznod, akár az országos, akár az önkormányzati választásokon. Feleleges nemzeti kormányokban hinned azok után, hogy Pál levelének részletét elolvastad. Ha szabad leszel is, a szabadságod nem te fogod kiharcolni magadnak, hanem úgy kapod meg, ha megérsz rá. De akkor is csak egy feltétellel; a feltételeket el kell fogadnod. Amiről még most nem tudsz, de aztán minden világos lesz.