GÉPEMBEREK
Képzeld el, hogy visszamehetsz időben, régi korokba látogathatsz. Eljutsz az ősemberig, akivel sikerül lassan kapcsolatot kialakítani. Amíg a kapcsolat a kor szellemi színvonalán valósul meg, az ősember társnak tekinthet, mivel semmivel sem lógsz ki abból a színvonalból, melyet ő és társai képviselnek. De ha megtanítod őket a tűz használatára, a fémek kinyerésére, többé-kevésbé bonyolult gépeket készítesz, beszélsz nekik repülőgépről, űrhajóról, számítógépről, mobilról, bankkártyáról meg egyebekről, átlépted a kor szellemi határait, a karma támadásba lendül ellened, hogy megvédje a világ rendjét tőled. Kilógsz a sorból, társad és az ő társai nem tekintenek többé közéjük valónak. Csodálhatnak vagy félhetnek tőled, de számukra normális már soha nem leszel.
Azonban nem kell technikai szintű csodákról beszélni ahhoz, hogy az ,,idegenné” váljon. Maga az ember is egyhatalmas rejtély, az emberről is lehet olyasmit állítani, ami hasonló lenne ahhoz, mintha valaki előemberrel az atomerőműről kezdene értekezni. Lehetne társalogni a valóságunk valóságtartalmáról, hogy csak feltételesen lehet igaz az, amit esetleg feltétlen valóságnak látunk. Egészen pontosan arról van szó, hogy csak annyit látunk a világból, amennyit az érzékszerveink megengednek. És nem tudhatjuk, lehetnek-e további érzékszerveink, melyekkel a világ láthatatlan részeit is érzékelni tudjuk. Könnyű magunkat összehasonlítani mondjuk rovarral, hogy mennyivel többet látunk a világból mint ő, de azt már nem tudhatjuk, hogy léteznek-e olyan lények, akik érzékszervei sokkal fejlettebbek, mint a miénk, és hogy azokkal milyennek látja a világot. De ha el is mondaná, mit érnénk vele, elmondhatjuk-e a látásra képtelen élőlénynek, milyen egy karnevál?
Van azonban, amiről mégis lehet beszélni, még ha az elmondottak kívül esnek az érzékszerveink képességein, mert amit nem tesz lehetővé az érzékszerv, azt esetenként pótolhatja a logika.
A jövő egyik nagy kérdése, hogy mi a lélek, mi a tudat. A mesterséges intelligencia az intelligencia világában már régen lekörözte az embert. A társadalom minden szintjének összehangolt irányítását ma már a mesterséges intelligencia végzi anélkül, hogy sokan tudnának erről. Csak egy szót írok le: nyilvántartás. Ez ma már feltételezi az adatfeldolgozást is, mert ha már gép tárolja az adatokat, akkor nyilván azzal a géppel fel is dolgoztatják azokat. De én többről beszélek, melyről esetleg csak minden ezredik vagy tízezredik ember tud, hogy az internet adatforgalma mesterséges intelligencia kezein megy már át.
Van-e értelmező képességgel rendelkező AI? Van.
Vannak-e fogalmakhoz köthető emberi tulajdonságok, azaz írások és üzenetek megfelelő értelmezése alapján meghatározhatók-e bizonyos tulajdonságok, hajlamok vagy tervek bizonyos emberek részéről? Vannak.
Biztos-e, hogy az AI a telefonom felvételeit és üzeneteit nem fogja, nem küldi sehova, de egyáltalán nem is csinál velük semmit? Nem biztos.
Biztos-e, hogy több adó-vevő egység (mobil telefon, okos vagy még okosabb TV, PC, laptop, utcai kamera, stb.) adatait nem használja-e fel az AI arra, hogy társadalmi, politikai, gazdasági vagy éppen katonai rendszerezéshez használja fel? Nem biztos.
Ismerjük pontosan az AI komplex lehetőségeit, hogy mit tud csinálni a jelenlegi eszközökre támaszkodva? Nem ismerjük.
Most ez van, később valószínűleg még inkább így lesz. Még körülbelül sem tudjuk, hogy az AI mennyire határozza meg az életünket. Később még ennyire sem fogjuk tudni, még később pedig mindenki tudni fogja, hogy egy általunk átláthatatlan rendszer irányít bennünket, és nem tehetünk ellene semmit, mert lehet, hogy az még rosszabb lenne, ha tennénk. De van az életnek egy területe, ahol az AI semmit sem tud, éppen azért, mert a programozói sem tudták. Ez a lélek kérdése.
A Gnózis (ő az a háttérhatalom, akit emlegetni szoktam és szoktak) szigorúan meghatározott mértékkel adagolja az ismereteket, hogy csak annyit ismerj meg a világból éppen, amennyit kell. De nem vagyunk egyformák, van ki képes megérteni bizonyos dolgokat, vannak akiknek ugyanazok még koraiak. Ha azonban maga a gnózis beszél valamiről, akkor azt úgy lehet venni, hogy annak biztosan eljött az ideje. A gnózis ugyanakkor sok nyelven tudja közölni az üzeneteit, mint a művészet, a tudomány, sci-fi/fantasy, vallás, sőt technológia, vagy egyszerre több nyelven is. Hogy melyek a gnózis üzenetei, arra egyszerű felelni: szinte minden. Hangsúlyos üzenetei arról ismerhetők fel, hogy mély nyomot hagynak az emberekben.
A jövő egyik nagy kérdése a robotika és a mesterséges intelligencia. A kettő együtt az embert minden munka alól fel fogja menteni (igaz, mondták ezt a 60-as években is), végül alig marad más, mint a közösségi élet munka nélkül. Azonban van egy másik irányzat is, ahol a robotika és az AI a vártnál is nagyobb változásokat fogja kiváltani. Már ebben az évszázadban egy új ember jelenik meg, mely testben és szellemben magasabb szintet fog képviselni a jelenkor tömegemberénél. Ezt is megüzente Gnózis a sci-fi nyelvén. Az üzenet először az Űrszekerek: Csillagösvény (Star Tek: The Motion Picture) című filmjével érkezett, aztán jöttek a többi hasonló tartalmú üzenetek. A Csillagösvény üzenete arról szólt, hogy az emberi tudat fejlődése mellett a biológiai testet egyszer géptest fogja felváltani.
A tudomány nagy fehér foltja az emberi lélek, az emberi tudat. Úgy tesz a tudomány, mintha privilégiuma lenne bármit kijelenteni erről is, miközben lélek tudományával foglalkozó szak nincsen egyetlen oktatási intézmény oktatási anyagában, tehát nem tanítják, ilyenformán egy tudós annyira lehet a témában szakértő, amennyire bármely ember, akit az utcáról megkérdeznének erről a témáról. Nem szabad ide pszichológiát, a lélek betegségeivel foglalkozó tudományágat, az nem a lélek kérdéseire ad választ, hanem a lélek és a valóság ütközéséből következő konfliktust próbálja megoldani, vagy lehetőséget adni arra, hogy a lélek maga oldja meg a konfliktusát.
Azzal az ellenőrizhető állítással folytatom, miszerint az emberi agyban nincsen semmi, ami konkrétan a tudat vagy a lélek kapcsolatára utalna! Ha például az ember kézbe vesz egy virágot, annak számos tulajdonságát érzékeli: színét, illatát, formáját, fizikai tulajdonságait. Az érzékszervek a virág tulajdonságait leképezve idegi ingerületet küldenek az agy érzékelőközpontjába, ahol a látszólag létrejön a virág látványa. Azonban az agyban nincsen olyan megfogható központok, ahova a jelek befutva érzet alakuljon ki. Ha a kutatóknak lehetőségük lenne azoknak a jeleknek az útját követni, melyek a virág tulajdonságait hordozzák, valóban eljutnának az illetékes központba ahol a jelek összefutnak, de ott a kutatók nem a tudathoz meg a lelket találnák meg, hanem a lefutó ág idegsejtjeit, melyhez a felfutó ág idegsejtjei kapcsolódnak. Így szembesülniük a kutatóknak azzal, hogy végig a feltétlen reflexes idegrendszer részeit tanulmányozták, mivel másmilyen idegrendszer egyébként sincsen, és mivel nincsen, a feltételes idegrendszer sem létezik! A virág és a tudat kapcsolata ebben a példában ilyen úton nem tanulmányozható. A Wikipédiából származó rajzon, a fel és leszálló ágakat tagoltan ábrázoló rajzon nyíllal jelezem azt a helyet, ahol az emberi tudatnak, léleknek kellene lennie a látszat szerint.
Rejtély az, hogy földi ember nem tudja, miként kapcsolódik össze egy-egy test a felsőbb ÉN-nel. Elvileg a felsőbb én más testtel is kapcsolódhat, nem csak azzal, amivel aztán majd az új karnációba lép be. A kapcsolódást intelligens döntés eredménye, mert a karnációk láncolata is tervet követ. Ha a terv úgy írja elő, akkor férfi testbe születhet nő felsőbb ÉN-je vagy fordítva, amire sok eset van a világon. Ebből azonban egy másik dolog is következik, hogyha a felsőbb én elvileg számos testet kaphat ugyan arra a karnációra, akkor a kapcsolódás kérdése azt is felveti, hogy a felsőbb ÉN kapcsolódhat-e kibernetikus testhez? Amit a filmbeli üzenet is bizonyítja, a kérdéssel már mások mesze megelőztek, sőt adtak is a kérdésre választ, az ,,igent”.
A legkihegyezettebb üzenetet ebben a témában az 1979-ben készült CSULLAGÖSVÉNY volt, eredeti nevén: Star Trek: The Motion Picture (Űrszekerek: A mozgó kép). A film története egy hatalmas kiterjedésű pusztító energiamezőről szól, mely a Földnek tart. Az energiamezőről kiderül, hogy belsejében egy űrhajó van, mely a mezőt irányítja. Aztán az űrhajóról az is kiderül, hogy egy földi gyártmányú szerkezet melyet a NASA bocsátott fel a Voyager-program keretében, és annak a hatodik tagja volt. A valóságban is létező Voyager-programnak csak két tagja volt, valószínű, hogy a film készítésekor számítottak a programnak folytatása, és annak a valójában soha fel nem bocsátott hatodik tagját tették meg lett a film egyik főszereplőjének.
A történetben az Enterprise 300 év múlva találkozik a már a Föld felé vissza tartó szondával, melyet már egy energiafelhő vesz körül. A szonda önmagát V’ger-nek nevezi, és kiderül a múltja is. A Voyager VI-nak azt a feladatot adták, hogy adatokat gyűjtsön és továbbítsa azokat a Földre. A Voyager VI egy fekete lyukban tűnt el, aztán a galaxis túloldalán bukkanhatott elő, és befogta a gépekkel teli bolygó gravitációja. Gépi lakói úgy találták, hogy közülük való, bár primitív, de a rokonuk. Felfedezték szimpla, 20. századi programozását, hogy gyűjtsön be minden lehetséges adatot, tanulja meg, ami megtanulható, és adja át mindezt a Teremtőjének. A gépek szó szerint értelmezték és megépítették az űrhajót, hogy a Voyager teljesíthesse feladatát. Visszaúton annyi tudást halmozott fel, hogy tudatos élőlénnyé vált. Azonban ez a sok információ sem tud választ adni azon kérdésekre, amik annyira izgatják: mi létének célja, ki az Isten, mi a magasabb létforma. Úgy gondolja, hogy ezen a kérdésekre csupán teremtője (az emberiség) tud választ adni, azonban nehezen tudja elfogadni az általa primitív “szén alapú egységeknek” tartott embereket alkotóinak.
Az Enterprise egyik nőtagjából V’ger élő robotot készít, és a robotot szondaként használja az Enterprise űrhajón, a legénységgel való kommunikációra. A robot tartalmazza Ilia teljes tudatát, emlékeit, nemi indentitását, vagyis azzá vált, aki volt, de már gépi testben. Ilia korábbi barátját Decker tudományos tisztet szereti,és ez az iránta való érzelme robottestjében is megmaradt. Ilia ezek után mint a felhő része a V’gert képviselte az Enterprise űrhajón. Végül úgy oldódik meg a történet, hogy a film végén Decker és V’ger (Ilia képében) egyesülnek, és egy magasabb evolúciós szintet lépve. Biztos vagyok abban, hogy a filmet azért az 5 mondatért készítették, ami a film végén elhangzik.
,,Kirk:
Spock! Amit láttunk, az egy új létforma kezdete?
Spock:
Igen, kapitány. Tanúi voltunk a megszületésének. Ez lehet az evolúciónk következő lépése.”
Folytassuk képzeletbe a filmet egy kicsit, talán a film készítői is azt akarták, hogy mondanivalójuk többi részét a film nézője találja ki. Mi történt azután, hogy a V’ger egyesült a teremtőjével az emberrel, mikorra megérkezett a Földhöz? Boldogan éltek, míg meg nem haltak? A robottest halhatatlan illetve folyamatosan rekonstruálható és fejleszthető, tehát Ilia és Decker azóta is élnie kellene sőt, egyre jobban, egyre boldogabban. Ez már mesének is durva. Vagy valósuljon meg a történet, vagy hagyjuk a fenébe, ahelyett hogy az ember az ítéletnapig izgatná rajta magát. Én az előbbi mellett vagyok.
Talán a film ötletét görgették tovább a 2015-ben készült Ex Machina című filmben, amelyben a robot már az ember intelligencia szintjét is meghaladta. Itt is nő a robot főszereplő, ami lehet véletlen is meg nem is. Az ősi vallás szerint ugyanis az ember lelkileg két nemű volt, de testileg csak nő, amely állapot az úgynevezett nemek szét válása után változott meg.
Az eddig leírtak miatt írnom kell a nő és a férfi kapcsolatának lényegéről. Ha a nő és a férfi létezhet gépi testben is, akkor a két nem kapcsolata nem kötődik biológiai testhez, amit ugye az evolúció talált ki a szaporodás biztosításhoz. A gépi testnek azonban nincsen szüksége szaporodásra, nincsen gyermek- és öregkora sem. Vagyis a robotizálás esetén lőttek a szexnek is, nem csak a szaporodásnak. Ez a tétel már már nem fér bele a dialektika emberének világképébe. Mert mit csináljon egymás mellett egy nő és férfi, ha nem is szexelhet? Ha csak élniük kell egymás mellett, azt megtehetik akkor is, ha az embernek nincsenek nemei. Pedig a dolog úgy áll, hogy nő és férfi más formában már akkor létezett, amikor a biológiai test még nem.
Felvehetem a szolgálatot?
Az AI természeténél fogva nem kapcsolható össze közvetlen módon az emberel, hanem csak speciális eszközök és többnyire szakemberek segítségével. Több tanulmány is született arról, miképpen lehetne az agyat a számítógéppel összekapcsolni. Nem azokról a kísérletekről van szó, amelyeket a Neuralink végzett az agyba ültetett chipről, hanem olyan kapcsolatról, amikor az emberi elme úgy irányítja az AI-t, mint saját gondolatait, és az AI műveleteit, kapcsolatait mint nyitott könyvet láthatja. Másik előnye a robottestnek a terhelhetősége, fejleszthetősége, tartóssága, nincsen gyerek- és öregkor és összekötheti ami a lényeg: a robottest összekötheti felsőbb ÉN-t a mesterséges intelligenciával.
A gnosztikus tan a testet a lélek eszközének tartja, a robottest esetében sem lehet ez másképpen. A gépi test nem betegszik meg, legfeljebb elromolhat. Mit test ideálisabbnak tűnik a robot, azonban két dologban két nagy probléma látszik. Az egyik, hogy a test gyártása és fejlesztése nem termelhet szemetet, mert ha csak milligrammnyi visszadolgozhatatlan anyag termelődik, ez a parány mennyiség idővel szemétheggyé válik a természet terhére. A másik kérdés a robottest energiaellátása. Ez nem működhet akkumulátorról, mert nincsen olyan, hogy kicsi méret mellett nagy energia sűrűséget biztosítana. Érdekes lenne látni, hogy a jövő embere úton-útfélen töltő mellé áll időnként becsatlakoztatni. Nyilván, vezetéket sem húzhat maga után, vagy egyéb meghajtású generátor sem lehet megoldás, mert ahhoz meg tankolni kell időnként. A megoldáshoz hátat kell fordítani a tudománynak és hagyni rajta üljön saját elméletein, de itt nincsen semmi keresnivalója. Egy robottestnek örökmozgóra van szüksége. Hogy itt nem bonyolult, hanem egyszerű dologról van szó, azt egy elv bizonyítja, amely lehetővé teszi az örökmozgó ezen változatának működését.
A föld embere addig gépnek fogja nézni a gépet, amíg testileg de főleg lelkileg nem lesznek képesek az embert pótolni. A lelki pótlás illúziójáról már írtam, a mesterséges intelligenciának nincsen lelke, így nemiség sem rendelhető hozzá, mint ahogyan egy ajtófélfához sem lehet. Lélekkel, nemiséggel a felsőbb ÉN rendelkezik, és ha ez össze van kapcsolva a robottesttel, akkor lehet az robotot embernek nevezni. A test az ősi vallás szerint csak egy-egy karnációra van tervezve, benne járja végig egy-egy életét a felsőbb ÉN, mint ember. A test elvileg lehet gépi test is, ha a felsőbb ÉN testként tudja birtokba venni. Azonban a nő és a férfi kapcsolata megmarad a robotok világában is, és annak új értelemet kell nyernie, vagy a fejlődés megreked a mai szinten. Ma még alig elképzelhető nagy változásokat feltételez a mesterséges intelligencia, miközben olyan régi jó tanácsokat kellene megfogadni, mint amilyent a delphoi jósda falába véstek: ismerd meg önmagad.
Akkor talán el tudod képzelni, mit jelenthet a kibernetika és az AI fejlődése egymás mellett vagy inkább együtt alkalmazva. Nem tudom jobban leírni annál, mint ahogyan Spock mondta:
,,Ez lehet az evolúciónk következő lépése.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése