RENDSZERREFORM

 

MAGYARORSZÁG ÚJ ALKOTMÁNYA

A híreket olvasva egyre többször merül fel egy új alkotmány igénye, de egyenlőre csak a jelenlegi alaptörvény eltörlésén keresztül.

Az uralkodó magyar politikai elit soha nem látta elképzelhetőnek új alkotmány megírását a nép részéről. A nép nem azért van, hogy rendszerváltáson vagy új alkotmány megírásán törje a fejét. Ha meg tudja tenni, akkor láthatóan jó dolga van, mert ráér ilyesmivel foglalkozni, és közben még éhen sem hal. Azonban egy alkotmány megírása nem is olyan nagy teljesítmény, feltéve persze, ha valaki tudja, milyen törvények kellenek neki, hogy demokráciának érezze ezt az országot.

Lehet, hogy addig sok palacsinta ég oda, vagy alkatrész megy tönkre, amíg valaki a tennivalói közben nyélbe üt gondolatban egy új alkotmányt és azt meg is szerkeszti, de akkor sem lehetetlen dolog egy új fundamentum megírása. Ha pedig sikerül, az egyben fényes bizonyítéka lesz annak, hogy a politikai elit nem is akart összehozni egy neki – választónak – tetszetős és még reális alkotmányt, mert ha neki a munka mellett sikerült elérnie egy új alaptörvényt, akkor a fennmaradás élet-halál harcát csak páholyból néző politikusnak és jogásznak a maguk felkészültségével már félálomban is össze kellett volna hoznia egy ilyen fundamentális jogi művet. Ezért ki kell nyilatkoznom ember is Isten előtt, hogy egy megfelelőnek látszó új alkotmányt dobtam össze 2 (azaz: két) napi munkával. Mennyi ideig tartott volna ez ráérő 20 jogásznak?

Persze az új alkotmány nagyobb része szó szerint úgy lett átvéve Orbán Viktor alaptörvényéből, ezért nem tartok igényt az új alkotmány megírásáért kinéző teljes dicsőségre, míg a dicsőség maradék részét Istennek kell átpasszolnom, hiszen nélküle nem mentem volna semmire. Ám ennek nyomós oka van. Orbán Viktor alaptörvénye nagyrészt jó törvényekből áll, a baj az velük, hogy meghozói nem tartották és nem tartják be azokat. A nyilvánosság pedig esetenként úgy veszi, hogy a be nem tartott jó törvény azonos a betartott rossz törvénnyel. Ez nagy hiba és nem akartam bele esni. Másrészt egy valóban minden szempontból megfelelő alkotmányhoz átmenet szükséges, Ez az átmenet – vagy ha úgy tetszik ugródeszka – a lenti alkotmánymodell.

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA

A DEMOKRÁCIA DOKTRÍNÁJA

Emberi lehetőségek jelentik a társadalmak élet- és fejlődésképességét. A fejlődés képessége az női és férfi megnyilvánulási képessége, lehetőségeik szerint, ezért a fejlődés legfontosabb feltétele a megfelelő nő-féfi kapcsolat. A nő az érzelmi világán keresztül hat a férfi alkotóképességére, az alkotóképesség pedig a világ fejlődéséhez járul hozzá, az ember lehetőségeinek függvényében. Ezért a jövő szempontjából fontos, hogy az ember testi- szellemi- érzelmi- anyagi és szociológiai lehetőségei folyamatosan bővüljenek. Még fontosabb, hogy a társadalom törvényei ne csak engedjék, ne csak segítsék ezeket a lehetőségeket bővülni, hanem ki is tudja a társadalom e lehetőségeket használni. A rész az egészért, egész a részért kell hogy legyen arányosan. Etika szempontjából gyedül a tetteken alapuló, feltétlen jó szándék megléte a meghatározó mindenki részéről, mert az emberi lehetőségek előtt számba vehető ,,jó” és rossz” előjelet jóra változtassa.

SZERZŐDÉS AZ ÉG ÉS A FÖLD KÖZÖTT

A Szent Korona a kereszténység értékrendjéhez való csatlakozás jelképe és pecsét is, mellyel a Jézus által alapított Szent Péter egyháza és a vele megkoronázott királyok között jött létre annak érdekében, hogy népeit Isten szolgáivá tegye. A megkoronázás pecsét volt azon a szerződésen, mely maga a megkoronázás volt. A szerződés Szent Péter egyháza és a megkoronázott király között jött létre, az ilyen a szerződésre utal a Biblia:

„Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.” Jézus így válaszolt neki: „Boldog vagy, Simon, Jóna fia, mert nem test és vér fedte fel ezt előtted, hanem az én mennyei Atyám. Én pedig ezt mondom neked: Te Péter vagy, és én ezen a kősziklán építem fel egyházamat, és a pokol kapui sem fognak diadalmaskodni rajta. Neked adom a mennyek országának kulcsait, és amit megkötsz a földön, kötve lesz az a mennyekben is, és amit feloldasz a földön, oldva lesz az a mennyekben is.”

(Máté evangéliuma, 16 fejezet)

VII. Gergely pápa Géza hercegnek írt levelében elismeri, hogy a koronát István király ajánlotta fel Szent Péter egyházának, és Róma a koronát Szent Péternek ajánlottként fogadta el. Ezt erősíti meg, hogy I. Ferdinánd koronázásakor egy ismeretlen kéz a keresztet a Szent Péter zománcképének irányába hajlítja el.

VII. Gergely levele azt is bizonyítja, hogy a korona összefüggésben van Szent Péter nevéhez kötött bizonyos szerződésekkel, melyekről kizárólag azt lehet feltételezni, hogy azok csak országok vezetői és a Róma (Vatikán) által képviselt Szent Péter egyháza között kötöttek lehetnek. A szerződéskötést a Szent Koronával való megkoronázás jelképezte.

A korona felajánlását egyetlen törvényes uralkodó sem nyilvánította semmissé, és Vatikán sem közölt ilyen eseményről semmit, ami a felajánlás semmissé tételét hitelesítette volna, így a korona akkor is betölti hivatását, ha a mai kor vezetői a kereszténység értékei, normái mellett kötelezik el magukat. Ezzel az ország irányítói ugyanolyan szerződést kötnek Szent Péter egyházával, mint a hajdani királyok a Szent Koronával való megkoronázásukkal.

VII. Gergely pápa levele Géza herceghez
(1075. április 14.)

,,Gergely püspök, Isten szolgáinak szolgája, Gézának, Magyarország hercegének üdvözletet és apostoli áldását.

Ha tisztünk szerint mindenkinek jogait meg kell védelmeznünk, békét kell szereznünk és az egyetértést kell megszilárdítanunk, akkor annál inkább megköveteli a józan ész és a hasznosság elve, hogy szeretetet plántáljunk el az előkelők között, akiktől a béke vagy a gyűlölködés sokakra kiárad. Ezért gondunk van arra, és szívünkön fekszik az a kegyes igyekezet, hogy közötted és rokonod, Salamon király között békét szerezzünk, ha tudunk úgy, hogy mindkét fél a maga jogait megőrizze és elégedjék meg a magáéval, ne lépje át az igazságosság határát, ne hágjon ki a jó szokás korlátaiból, s így békessége legyen a nemes Magyarországnak, mely eddig függetlenül élt, királya pedig ne legyen királyocska. De a király, megvetve, Szent Péternek, az apostolok fejedelmének nemes uralmát, mely alá, mint az hitünk szerint Bölcsességed előtt sincs rejtve, tartozott, alávetette magát a német királynak és királyocskává lett, ezért Isten, látva az ő fejedelme ellen elkövetett sérelmet, ítéletéből Neked adta át a hatalmat az országban. És így a királyságra formált korábbi jogától maga fosztotta meg magát mint bitorló és szentségtörő. Pétert ugyanis a szilárd kőszikláról nevezik, mely megtöri a pokol kapuit és gyémántkeménységével szétzúzza, megsemmisíti az ellenállót. Ezért azt, amit kívánsz és a római egyháztól méltán remélsz, nyilvánítsd ki bizalommal és illőképpen mutasd meg az egyetemes anya iránti alázatodat, tettekkel bizonyítsd engedelmességedet és áhítatos tiszteletedet. Amiről pedig itt keveset írtunk, azt e sorok vivőire hagytuk elmondani, mivel eléggé megbízunk hűségükben. A mindenható Isten, aki mindenekfelett Szent Péternek adta a kötés és oldás hatalmát, az ő imáiért oldjon fel minden bűn alól és vezessen az örök életre Téged, Krisztusban hívő Tieiddel együtt. Kelt Rómában április 14-én, a 13. indictióban.”

A nép számára egyedül az jelenthet garanciát a megválasztottak részéről elhangzó ígéretek betartására, ha a képviselőjelöltek előbb hitet tesznek arra, hogy megválasztottként a kereszténység normái szerint fognak cselekedni.

Az igazi kereszténység normái mindenhol és mindenkor alkalmazható, mivel mindenki részéről és mindenki számára a tettekben megnyilvánuló jó szándékot írja elő, feltételek nélkül.

ALAPTÖRVÉNY

1.§ A kereszténység normái nem rendelhetők alá más törvényeknek!

2.§ HAZÁNK neve Magyarország.

3.§ Magyarország független, demokratikus jogállam, a hatalom forrása a nép. A nép a hatalmát választott képviselői útján gyakorolja.

4.§ Olyan személy, aki nem tett nyilatkozatot a kereszténység normái melletti elkötelezettségéről (KNME), nem lehet képviselőjelölt, ügyész, bíró, főpolgármester, polgármester, állami szinten dolgozó hivatalnok, és nem viselhet közméltóságot!

5.§ A Nyilatkozat szövege a kereszténység normái melletti elkötelezettségéről:

,,Én ….……………………….………..a magyar Országgyűlés tagságára való jelöltként, Szent István által Szent Péter oltalmába ajánlott Szent Korona jelenlétében kijelentem, hogy megválasztásom esetén, országgyűlési tagként is a kereszténység alapelveit fogom munkám során alkalmazni!

Országgyűlési képviselőként világ és az ember szolgálatát kívánom megvalósítani. Ezen munkám során a világ további megismerésére törekszem, hogy döntéseimmel a világ és benne élő emberek szolgálatát a legjobban megvalósíthassam.

Ellenállok minden olyan kísértésnek, mely a világ és az emberiség szolgálatától próbál eltántorítani!

Munkám által érintett emberek érdekeit nem rendelem alá és nem helyezem fölé mások érdekeinek.

Munkám során tenni akarok azért, hogy a társadalom egyensúlyban legyen a természettel, hogy azzal egy önfenntartó egységet alkosson. Törekedni fogok arra, hogy a társadalom tagjai egészségesek, állóképesek legyenek.

Azon leszek, hogy az emberi megnyilvánulások szabadságát ne veszélyeztesse semmi, de ugyanakkor azok az észszerűség határai között maradjanak.

A törvényt az emberek szolgálata eszközeként kezelem, rossz törvényeket nem hozok és nem támogatok. Rossz törvényeket hozó és alkalmazó, illetve jó törvényeket sértő vagy azt nem alkalmazó személlyel nem működök együtt. Tenni fogok annak érdekében, hogy jog és kötelesség egyensúlyban legyen mindenkire nézve.

Ügyelni fogok arra, hogy az igazság, a szépség és a szeretet a világ legfőbb értékei legyenek és maradjanak.

Tudomásul veszem, hogy amennyiben nem fent leírtakkal összhangban cselekszem, a szavazóim az irányomban való támogatásukat megvonhatják!”

6.§ (a) A törvényhozás a választó és a képviselője közötti dokumentált munkaviszony keretében történik. A szavazó és képviselője között munkaviszony a KNME-nyilatkozatot követő, dokumentálható megválasztással kezdődik.

(b) A szavazólap névre szóló, a szavazás nem lehet titkos. A szavazás idején a szavazót fülkével kell elválasztani, amelyben más személy a szavazás idején nem tartózkodhat. A személyi adatok titkosak.

(c). A szavazólapok két részre választhatók: szavazói rész és hatósági rész, mely részek egy azonos azonosító számmal rendelkeznek. A választói részen csak a választó neve és személyi adatai szerepelnek. A hatósági részen nem szerepelnek személyes adatok. Egyébként a hatósági rész azonos a korábbi formával, azzal a különbséggel, hogy a KNME-nyilatkozat megtételét a jelöltek neve elé tett korona ábrázolása tanúsítja: pl.: 

E tanúsítvány nélkül a szavazat érvénytelen!

7.§ A képviselő megkerülheti a választóját, ha döntése a választója érdekeit nyilvánvalóan nem sérti. A képviselő nem kerülheti meg a választóját, ha döntése a bárki számára nyilvánvaló érdeksérelemmel jár.

8.§ A választó a képviselője útján törvényt kezdeményezhet.

9.§ (a) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.

(b) Az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására az állam jogosult.

10.§ (a) Bárki, akinek tudomására jutott, hogy a KNME-nyilatkozatot tett személy nyilvánvalóan és szándékosan megsértette a nyilatkozatban válla kötelezettségét, köteles képviselőjének jelezni a kötelezettség megsértését.

(b) Ha országgyűlési képviselő ment szembe saját kötelezettségeivel, azt az Országgyűlés elnökének kell jelenteni! Az Országgyűlés etikai vizsgálóbizottságot állít fel, mely a képviselő kötelezettségszegését vizsgálja ki, súlyosabb esetben büntetőeljárást kezdeményez a törvényt sértő képviselő ellen.

11.§ (a) Senki sem kényszerítő úgy mond önkéntes cselekmény elkövetésére.                    

(b) A deklarált jog csak a gyakorlatban való alkalmazhatóság esetén nyilvánul jognak!

12.§ (a) A magyar nép legnagyobb kincse az a bölcsesség, melyre a történelme folyamán szert tett.

(b) A magyar nép kultúrája része az emberiség egyetemes kultúrájának, melynek megbecsülését nacionalizmusunk jelenti. Az igazi kereszténység normái szerint a nacionalizmusunk az internacionalizmus része, azzal szembe nem fordítható.

(c) Visszautasítjuk kultúrák egymás alá-fölé rendeltségét, és az azokra tett kísérleteket, függetlenül attól, hogy egyes országokról, vagy egyes társadalmi rétegekről van szó. Egyetlen társadalmi réteg sem tarthat igényt külön jogokra, kedvezőbb elbírálásra.

KIEGÉSZÍTŐ TÖRVÉNYEK

13.§ (a) Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében.

(b) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján - az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig - az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja. Az e bekezdés szerinti hatáskörgyakorlásnak összhangban kell állnia az Alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.

(c) Az Európai Unió joga - a (2) bekezdés keretei között - megállapíthat általánosan kötelező magatartási szabályt                                                                                                

(d) A (b) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazáshoz az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

14.§ (a) Magyarország fővárosa Budapest.                                                                           

(b) Magyarország területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik. A fővárosban és a városokban kerületek alakíthatók.

15.§ (a) Születésével a magyar állampolgár gyermeke magyar állampolgár. Sarkalatos törvény a magyar állampolgárság keletkezésének vagy megszerzésének más eseteit is meghatározhatja.

(b) Magyarország védelmezi állampolgárait.

(c) Senkit nem lehet születéssel keletkezett vagy jogszerűen szerzett magyar állampolgárságától megfosztani.

(d) Az állampolgárságra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

16.§ (a) Magyarországon a hivatalos nyelv a magyar.

(b) Magyarország védi a magyar nyelvet.

(c) Magyarország védi a magyar jelnyelvet mint a magyar kultúra részét.

(d) Magyarország jogos örökségként tekint a székely-magyar rovásírásra. Gondoskodik arról, hogy művelése fent maradjon. A rovásírás, mint a magyar kultúra része nem tiltható, de a széles körben elterjedt latin írással nem kötelezhető.

17.§ (a) Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik.

(b) Magyarország zászlaja három, egyenlő szélességű, sorrendben felülről piros, fehér és zöld színű, vízszintes sávból áll, amelyben a piros szín az erő, a fehér szín a hűség, a zöld szín a remény jelképe.

(c) Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.

(d) A címer és a zászló a történelmileg kialakult más formák szerint is használható. A címer és a zászló használatának részletes szabályait, valamint az állami kitüntetéseket sarkalatos törvény határozza meg.

18.§ (a) Magyarország nemzeti ünnepei:

I.) március 15. napja, az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc emlékére;

II.) augusztus 20. napja, az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére;

III.) október 23. napja, az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékére.

(b) A hivatalos állami ünnep augusztus 20. napja.

19.§ Magyarország hivatalos pénznemét az Országgyűlés határozza meg.

20.§ (a) Magyarország védi az egy férfi és egy nő családlapítás szándékával létrejött kapcsolatát, mint önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a szülő-gyermek viszony. Az anya nő, az apa férfi.

(b) Magyarország támogatja a gyermekvállalást.

(c) A családok védelmét sarkalatos törvény szabályozza.

21.§ (a) Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik.

(b) Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.

22.§ (a) Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti.

(b) Az (a) bekezdés szerinti elv érvényesítéséért elsődlegesen az Országgyűlés és a Kormány felelős.

(c) Az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek feladatuk ellátása során az (1) bekezdés szerinti elvet kötelesek tiszteletben tartani.

23.§ Mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni.

24.§ (a) A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.

(b) A termőföld és az erdők tulajdonjogának megszerzése, valamint hasznosítása (1) bekezdés szerinti célok eléréséhez szükséges korlátait és feltételeit, valamint az integrált mezőgazdasági termelésszervezésre és a családi gazdaságokra, továbbá más mezőgazdasági üzemekre vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

25.§ (a) Magyarország a béke és a biztonság megteremtése és megőrzése, valamint az emberiség fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával.

(b) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját, melyben az 1.§ nem sérülhet.

26.§ (a) Az Alkotmány Magyarország jogrendszerének alapja.

(b) Az Alkotmány és a jogszabályok mindenkire kötelezőek.

(c) Sem az Alkotmány kiegészítő törvényei, sem más törvények nem lehetnek ellentétesek az Alaptörvény 12 rendelkezésével

(d) Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége.

27.§ (a) Alaptörvény elfogadására vagy az Alaptörvény módosítására irányuló javaslatot a köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő, illetve képviselőjén keresztül minden választásra jogosult polgár terjeszthet elő.

(b) Alaptörvény elfogadásához vagy az Alaptörvény módosításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(c) Az elfogadott Alaptörvényt vagy az Alaptörvény elfogadott módosítását az Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja. Ha az Alkotmánybíróság a vizsgálata során nem állapítja meg e követelmények megsértését, a köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását haladéktalanul aláírja, és elrendeli annak a hivatalos lapban való kihirdetését.

(d) Az Alaptörvény módosításának kihirdetés során történő megjelölése a címet, a módosítás sorszámát és a kihirdetés napját foglalja magában.

28.§ (a) Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete.

(b) Jogszabály nem lehet ellentétes az Alkotmánnyal.

(c) A sarkalatos törvény olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

29.§ (a) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége.

(b) Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait.

(c) A törvény alapján létrehozott jogalanyok számára is biztosítottak azok az alapvető jogok, valamint őket is terhelik azok a kötelezettségek, amelyek természetüknél fogva nem csak az emberre vonatkoznak.

30.§ Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.

31.§ (a) Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, valamint szolgaságban tartani. Tilos az emberkereskedelem.

(b) Tilos emberen tájékoztatáson alapuló, önkéntes hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni.

(c) Tilos az emberi fajnemesítést célzó gyakorlat, az emberi test és testrészek haszonszerzési célú felhasználása, valamint az emberi egyedmásolás.

32.§ (a) Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.

(b) Senkit nem lehet szabadságától másként, mint törvényben meghatározott okokból és törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki.

(c) A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető legrövidebb időn belül szabadon kell bocsátani, vagy bíróság elé kell állítani. A bíróság köteles az elé állított személyt meghallgatni és írásbeli indokolással ellátott határozatban szabadlábra helyezéséről vagy letartóztatásáról haladéktalanul dönteni.

(d) Akinek szabadságát alaptalanul vagy törvénysértően korlátozták, kárának megtérítésére jogosult.

33.§ Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.

34.§ (a) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. A véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.

(b) Az állam jogi védelemben részesíti az otthon nyugalmát.

(c) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.

(d) A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrzi.

35.§ (a) Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa.

(b) Az azonos hitelveket követők vallásuk gyakorlása céljából sarkalatos törvényben meghatározott szervezeti formában működő vallási közösséget hozhatnak létre.

(c) Az állam és a vallási közösségek különváltan működnek. A vallási közösségek önállóak.

(d) Az állam és a vallási közösségek a közösségi célok elérése érdekében együttműködhetnek. Az együttműködésről a vallási közösség kérelme alapján az Országgyűlés dönt. Az együttműködésben részt vevő vallási közösségek bevett egyházként működnek. A bevett egyházaknak a közösségi célok elérését szolgáló feladatokban való részvételükre tekintettel az állam sajátos jogosultságokat biztosít.

(e) A vallási közösségekre vonatkozó közös szabályokat, valamint az együttműködés feltételeit, a bevett egyházakat és a rájuk vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

36.§ (1) Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez.

(b) Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni.

(c) Pártok az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. A pártok közreműködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában. A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak.

(d) A pártok működésének és gazdálkodásának részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

(e) Szakszervezetek és más érdek-képviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek.

37.§ (a) Közérdekű információk megadásához és közérdekű információkhoz való jogot törvény nem korlátozhatja!

(a) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, de a véleményt nyilvánító személynek felelőssége, ha véleménynyilvánítása szembe megy a kereszténység normáival.

(b) Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.

(c) A demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatás érdekében politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító, sarkalatos törvényben meghatározott feltételek mellett közölhető.

(d) A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére.

(e) A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére. Az ilyen közösséghez tartozó személyek – törvényben meghatározottak szerint – jogosultak a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket bíróság előtt érvényesíteni.

(f) A sajtószabadságra, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

38.§ (a) Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát, továbbá – a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében – a tanulás, valamint törvényben meghatározott keretek között a tanítás szabadságát.

(b) Tudományos igazság kérdésében és kiértékelésében senki sem rendelkezik monopóliummal! Az igazságot a rendelkezésre álló érvek alapján kell meghatározni azoknak, akik az igazsághoz annak természeténél fogva a legközelebb állnak.

(c) Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia tudományos és művészeti szabadságát. A felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak, szervezeti rendjüket törvény szabályozza. Az állami felsőoktatási intézmények gazdálkodási rendjét törvény keretei között a Kormány határozza meg, gazdálkodásukat a Kormány felügyeli.

39.§ (1) Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez.

(b) Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja.

(c) Törvény a felsőfokú oktatásban való részesülés anyagi támogatását meghatározott időtartamú olyan foglalkoztatásban való részvételhez, illetve vállalkozási tevékenység gyakorlásához kötheti, amelyet a magyar jog szabályoz.

40.§

(a) Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz. Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához.

(b) Az államnak kötelessége arra törekedni, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson úgy, hogy munkája révén szükségleteit biztosítani tudja.

41.§ (a) Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az illetékmentes örökléshez.

42.§ A tulajdon társadalmi felelősséggel jár.

43.§ Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.

44.§ (a) Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be. Idegen állampolgár – ide nem értve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket – Magyarország területén a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet. A kérelem előterjesztése és elbírálása feltételeinek alapvető szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

(b) Magyar állampolgár Magyarország területéről nem utasítható ki, és külföldről bármikor hazatérhet. Magyarország területén tartózkodó külföldit csak törvényes határozat alapján lehet kiutasítani. Tilos a csoportos kiutasítás.

(c) Senki nem utasítható ki olyan államba, vagy nem adható ki olyan államnak, ahol az a veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá.

(d) Magyarország – ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet – kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy a közvetlen üldöztetéstől való félelmük megalapozott. Nem jogosult menedékjogra az a nem magyar állampolgár, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve.

(e) A menedékjog biztosításának alapvető szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

45.§ (a) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

(b) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.

(c) A nők és a férfiak egyenjogúak.

(d) Magyarország az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti.

(e) Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.

46.§ (a) Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.

(b) A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést.

(c) A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja gyermekük taníttatását.

(d) A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni.

47.§ (a) A munkavállalók és a munkaadók – a munkahelyek biztosítására, a nemzetgazdaság fenntarthatóságára és más közösségi célokra is figyelemmel – együttműködnek egymással.

(b) Törvényben meghatározottak szerint a munkavállalóknak, a munkaadóknak, valamint szervezeteiknek joguk van ahhoz, hogy egymással tárgyalást folytassanak, annak alapján kollektív szerződést kössenek, érdekeik védelmében együttesen fellépjenek, amely magában foglalja a munkavállalók munkabeszüntetéshez való jogát. Kollektív szerződést nem lehet olyan személyekre vonatkoztatni, akik a szerződés megkötésében nem vettek részt.

(c) Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.

(d) Minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz.

48.§ (a) Gyermekek foglalkoztatása – testi, szellemi és erkölcsi fejlődésüket nem veszélyeztető, törvényben meghatározott esetek kivételével – tilos.

(b) Magyarország külön intézkedésekkel biztosítja a fiatalok és a szülők munkahelyi védelmét.

49.§ (a) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult. A támogatás mértéke nem lehet nagyobb annál, mint amennyivel a támogatott esélyeit kiegyenlíteni képes egy nem támogatott személlyel szemben.

(b) Magyarország a szociális biztonságot az (a) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg.

(c) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja.

(d) Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja.

50.§ (a) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.

(b) Az (a) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.

(c) Magyarország a lehető legegészségesebb életvitel megvalósításához szükséges ökológiai változásokra törekszik.

51.§ (a) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.

(b) Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt – törvényben meghatározottak szerint – helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni.

(c) Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni.

52.§ (1) Az állam jogi védelemben részesíti az otthont. Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa.

(b) Az emberhez méltó lakhatás feltételeinek a megteremtését, továbbá a közterület közcélú használatának védelmét az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekszenek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani.

53. § (a) Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen.

(b) Az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező minden nagykorú állampolgárának joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen.

(c) Magyarországon letelepedettként elismert minden nagykorú személynek joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó legyen.

(d) Sarkalatos törvény a választójogot vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez kötheti.

(e) A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a választópolgár lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén választhat. A választópolgár a szavazás jogát lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén gyakorolhatja.

(f) Nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt. Nem választható az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgára, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából.

(g) Mindenkinek joga van országos népszavazáson részt venni, aki az országgyűlési képviselők választásán választó. Mindenkinek joga van helyi népszavazáson részt venni, aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó.

(h) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen. Törvény határozza meg azokat a közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be.

54.§ (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni.

(b) Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a hatóságok által feladatuk teljesítése során neki jogellenesen okozott kár megtérítésére.

55.§ Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez.

56.§ Az állam – a működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében – törekszik az új műszaki megoldásoknak és a tudomány eredményeinek az alkalmazására.

57.§ (a) Mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához.

(b) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy külföldi tartózkodásának ideje alatt Magyarország védelmét élvezze.

58.§(a) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, észszerű határidőn belül bírálja el.

(b) Senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.

(c) A büntetőeljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a védelemhez. A védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt.

(d) Senki nem nyilvánítható bűnösnek, és nem sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog vagy – nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben – más állam joga szerint nem volt bűncselekmény.

(e) A (d) bekezdés nem zárja ki valamely személy büntetőeljárás alá vonását és elítélését olyan cselekményért, amely elkövetése idején a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai szerint bűncselekmény volt.

(f) A jogorvoslat törvényben meghatározott rendkívüli esetei kivételével senki nem vonható büntetőeljárás alá, és nem ítélhető el olyan bűncselekményért, amely miatt Magyarországon vagy – nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben – más államban törvénynek megfelelően már jogerősen felmentették vagy elítélték.

(g) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.

59.§ (a) A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz.

(b) A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.

(c) A Magyarországon élő nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, a nemzetiségeket és a nemzetiségként való elismerés feltételeit, valamint a helyi és országos nemzetiségi önkormányzatok megválasztásának szabályait sarkalatos törvény határozza meg. Sarkalatos törvény a nemzetiségként való elismerést meghatározott idejű honossághoz és meghatározott számú, magát az adott nemzetiséghez tartozónak valló személy kezdeményezéséhez kötheti.

60.§ (a) Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.

(b) A közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás mértékét a gyermeket nevelők esetében a gyermeknevelés kiadásainak figyelembevételével kell megállapítani.

61.§ (a) Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére.

(b) Magyarország önkéntes honvédelmi tartalékos rendszert tart fenn.

(c) Rendkívüli állapot idején vagy ha arról megelőző védelmi helyzetben az Országgyűlés határoz, a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú, magyar állampolgárságú férfiak katonai szolgálatot teljesítenek. Ha a hadkötelezett lelkiismereti meggyőződésével a fegyveres szolgálat teljesítése összeegyeztethetetlen, fegyver nélküli szolgálatot teljesít. A katonai szolgálat teljesítésének formáit és részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

(d) Magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára rendkívüli állapot idejére – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – honvédelmi munkakötelezettség írható elő.

(e) Magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – polgári védelmi kötelezettség írható elő.

(f) Honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – mindenki gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére kötelezhető.

62.§ Magyarország legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés.

63.§ Az Országgyűlés által hozott törvények és határozatok nem állhatnak szemben az Alaptörvény rendelkezéseivel!

64.§ (a) Az Országgyűlés törvényeket hoz, törvényeket módosít vagy törvényeket visszavon

(b) Megválasztja az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria elnökét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit, az Állami Számvevőszék elnökét, miniszterelnököt.

(c) határoz a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésről;

(d) különleges jogrendet érintő, valamint katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos döntéseket hoz;

(e) közkegyelmet gyakorol;

(f) az Alaptörvényben és törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.

65.§ (a) Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és nevesített szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják.

(b) A Magyarországon élő nemzetiségek részvételét az Országgyűlés munkájában sarkalatos törvény szabályozza.

(c) Az országgyűlési képviselők általános választását – az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével – az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani.

66.§ (a) Az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik, és a következő Országgyűlés alakuló üléséig tart. Az alakuló ülést – a választást követő harminc napon belüli időpontra – a leköszönő Országgyűlés elnöke hívja össze.

(b) Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását, de az Országgyűlés elnöke addig a hivatalában marad.

(c) Az Országgyűlés feloszlásától vagy feloszlatásától számított kilencven napon belül új Országgyűlést kell választani.

67.§ (a) Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók.

68.§ Az országgyűlési képviselő megbízatása megszűnik

(a) az Országgyűlés megbízatásának megszűnésével;

(b) halálával;

(c) összeférhetetlenség kimondásával;

(d) lemondásával;

(e) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn;

(f) ha egy hónapon keresztül igazolatlanul nem vesz részt az Országgyűlés munkájában.

69.§ (a) Az országgyűlési képviselő megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról, az összeférhetetlenség kimondásáról, valamint annak megállapításáról, hogy az országgyűlési képviselő egy éven keresztül nem vett részt az Országgyűlés munkájában, az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határoz.

(b) Az országgyűlési képviselők jogállására és javadalmazására vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

70.§ (a) Az Országgyűlés ülései nyilvánosak. A Kormány vagy bármely országgyűlési képviselő kérelmére az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával zárt ülés tartásáról határozhat.

(b) Az Országgyűlés hét naponta tart ülést, ha egyéb okok ezt nem akadályozzák. Az ülésen a képviselők 80%-a köteles megjelenni, a képviselők 20%-a igazoltan távol maradhat.

(c) A képviselők és választóik közötti munkaviszony általános megkötéseket tartalmaz.

(b) Az Országgyűlés tagjai sorából elnököt, alelnököket és jegyzőket választ.

(c) Az Országgyűlés országgyűlési képviselőkből álló állandó bizottságokat alakít.

(d) Az országgyűlési képviselők tevékenységük összehangolására a házszabályi rendelkezésekben meghatározott feltételek szerint országgyűlési képviselőcsoportot alakíthatnak.

(e) Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha az ülésen az országgyűlési képviselőknek több mint a fele jelen van.

(f) A képviselők házszabályi rendelkezésekről a választóik felhatalmazása nélkül nem szavazhatnak.

(g) Az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott házszabályi rendelkezésekben állapíthatja meg.

(h) Az Országgyűlés zavartalan működésének biztosítása és méltóságának megőrzése érdekében az Országgyűlés elnöke a házszabályi rendelkezésekben meghatározott rendészeti és fegyelmi jogkört gyakorol.

(i) Az Országgyűlés biztonságáról országgyűlési őrség gondoskodik. Az országgyűlési őrség működését az Országgyűlés elnöke irányítja.

71.§ (a) Törvényt a Kormány, országgyűlési bizottság, országgyűlési képviselő, vagy képviselőjén keresztül választásra jogosult polgár kezdeményezhet.

(b) Az Országgyűlés – a törvény kezdeményezője, a Kormány, illetve az Országgyűlés elnöke zárószavazás előtt megtett indítványára – az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak. Az Országgyűlés az indítványról a zárószavazást követően határoz. Az indítvány elfogadása esetén az Országgyűlés elnöke az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára haladéktalanul megküldi az Alkotmánybíróságnak.

(c) Az elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi az Alkotmánybíróságnak, az Országgyűlés elnöke csak akkor írhatja azt alá, ha az Alkotmánybíróság nem állapított meg alaptörvény-ellenességet.

(d) Az Alkotmánybíróság az indítványról soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határoz. Ha az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenességet állapít meg, az Országgyűlés a törvényt az alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében újratárgyalja.

72.§ (a) Az országgyűlési képviselő kérdést intézhet az alapvető jogok biztosához, az Állami Számvevőszék elnökéhez, a legfőbb ügyészhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben.

(b) Az országgyűlési képviselő interpellációt és kérdést intézhet a Kormányhoz és a Kormány tagjához a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben.

(c) Az országgyűlési bizottságok vizsgálati tevékenységét, a bizottságok előtti megjelenés kötelezettségét sarkalatos törvény szabályozza.

73.§ (a) Csak legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére rendelhető el népszavazás bármilyen tárgyban. Az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező.

(b) Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

74.§ (a) A Kormány a végrehajtó hatalom legfőbb szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A Kormány az Országgyűlésnek felelős.

(b) A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve, törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat létre.

(c) Feladatkörében eljárva a Kormány törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet alkot.

(d) A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes.

75.§ (a) A Kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek.

(b) A miniszterelnök rendeletben a miniszterek közül egy vagy több miniszterelnök-helyettest jelöl ki.

(c) A miniszterelnököt az Országgyűlés a választja meg.

(d) A miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges. A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép.

(e) A minisztert a miniszterelnök javaslatára az Országgyűlés nevezi ki. A miniszter a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép.

(f) A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg.

(g) A Kormány azon tagjainak, akik még nem tették meg, a Szent Korona korona jelenlétében meg kell tenniük a KNME-nyilatkozatot.

76.§ (a) A minisztériumok felsorolásáról törvény rendelkezik.

(b) Tárca nélküli miniszter a Kormány által meghatározott feladatkör ellátására nevezhető ki.

(c) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a fővárosi és megyei kormányhivatal.

(d) Sarkalatos törvény minisztérium, miniszter vagy közigazgatási szerv megjelölésére vonatkozó rendelkezését törvény módosíthatja.

(e) A kormánytisztviselők jogállását törvény szabályozza.

77.§ (a) A Kormány politikáját az Országgyűlés határozza meg.

(b) A miniszterelnök meghatározza a Kormány feladatait az alapján, amit számára az országgyűlés végrehajtatni meghatározott.

(c) A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között önállóan irányítja az államigazgatásnak a feladatkörébe tartozó ágazatait és az alárendelt szerveket, valamint ellátja a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott feladatokat.

(d) A Kormány tagja törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján, feladatkörében eljárva, önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendeletet alkot, amely törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes.

(e) A Kormány tagja tevékenységéért felelős az Országgyűlésnek, valamint a miniszter a miniszterelnöknek. A Kormány tagja részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein. Az Országgyűlés és az országgyűlési bizottság az ülésén való megjelenésre kötelezheti a Kormány tagját.

(f) A Kormány tagja jogállásának részletes szabályait, javadalmazását, valamint a miniszterek helyettesítésének rendjét törvény határozza meg.

78.§ Az Országgyűlés tájékoztatást kérhet a Kormánytól az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntéshozatali eljárásában képviselendő kormányálláspontról, és állást foglalhat az eljárásban napirenden szereplő tervezetről. A Kormány az európai uniós döntéshozatal során az Országgyűlés állásfoglalásának alapulvételével jár el.

79.§ (a) A miniszterelnök megbízatásának megszűnésével a Kormány megbízatása megszűnik.

80.§ A miniszterelnök megbízatása megszűnik

(a) az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával;

(b) ha az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, és új miniszterelnököt választ;

(c) ha az Országgyűlés a miniszterelnök által kezdeményezett bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki;

(d) lemondásával;

(e) halálával;

(f) összeférhetetlenség kimondásával;

(g) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn.

81.§ A miniszter megbízatása megszűnik

(a) a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével;

(b) a miniszter lemondásával;

(c) felmentésével;

(d) halálával.

82.§ A miniszterelnök megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról és az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határoz.

83.§ (a) Az országgyűlési képviselők egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban – a miniszterelnöki tisztségre javasolt személy megjelölésével – bizalmatlansági indítványt nyújthat be.

(b) Ha az Országgyűlés a bizalmatlansági indítványt támogatja, ezzel bizalmatlanságát fejezi ki a miniszterelnökkel szemben, egyben miniszterelnöknek megválasztja a bizalmatlansági indítványban miniszterelnöki tisztségre javasolt személyt. Az Országgyűlés döntéséhez az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges.

(c) A miniszterelnök bizalmi szavazást indítványozhat. Az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, ha a miniszterelnök javaslatára tartott bizalmi szavazáson az országgyűlési képviselők több mint a fele nem támogatja a miniszterelnököt.

(d) A miniszterelnök indítványozhatja, hogy a Kormány által benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen. Az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, ha a Kormány által benyújtott előterjesztést nem támogatja.

(e) Az Országgyűlés bizalmi kérdésről való döntését a bizalmatlansági indítvány vagy a miniszterelnöknek a (c) és (d) bekezdés szerinti indítványa beterjesztésétől számított három nap után, de legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc napon belül hozza meg.

84.§ (1) A Kormány a megbízatása megszűnésétől az új Kormány megalakulásáig ügyvezető kormányként gyakorolja hatáskörét, nemzetközi szerződés kötelező hatályát azonban nem ismerheti el, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.

(b) Ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával vagy az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával szűnik meg, a miniszterelnök az új miniszterelnök megválasztásáig ügyvezető miniszterelnökként gyakorolja hatáskörét, miniszter felmentésére vagy új miniszter kinevezésére azonban javaslatot nem tehet, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.

(c) Ha a miniszterelnök megbízatása halálával, összeférhetetlenség kimondásával, a megválasztásához szükséges feltételek hiánya miatt vagy azért szűnt meg, mert az Országgyűlés bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezte ki, az új miniszterelnök megválasztásáig a miniszterelnök hatáskörét a (b) bekezdésben meghatározott korlátozásokkal a miniszterelnök-helyettes vagy – több miniszterelnök-helyettes esetén – az első helyen kijelölt miniszterelnök-helyettes gyakorolja.

(d) A miniszter a miniszterelnök megbízatásának megszűnésétől az új miniszter kinevezéséig vagy az új Kormány más tagjának a miniszteri feladatok ideiglenes ellátásával való megbízásáig ügyvezető miniszterként gyakorolja hatáskörét, rendeletet azonban csak halaszthatatlan esetben alkothat.

85.§ (a) Az Országgyűlés sarkalatos törvényben a végrehajtó hatalom körébe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátására és gyakorlására önálló szabályozó szerveket hozhat létre.

(b) Az önálló szabályozó szerv vezetőjét a miniszterelnök vagy – a miniszterelnök javaslatára – az Országgyűlés nevezi ki sarkalatos törvényben meghatározott időtartamra. Az önálló szabályozó szerv vezetője kinevezi helyettesét vagy helyetteseit.

(c) Az önálló szabályozó szerv vezetője az önálló szabályozó szerv tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek.

(d) Az önálló szabályozó szerv vezetője törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel, kormányrendelettel, miniszterelnöki rendelettel, miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. Az önálló szabályozó szerv vezetőjét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt helyettese helyettesítheti.

86.§ Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve.

87.§ (a) Az Alkotmánybíróság székhelye Magyarország fővárosa, Budapest.

88.§ (a) Az Alkotmánybíróság az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából megvizsgálja az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényeket;

(b) Bírói kezdeményezésre soron kívül, de legkésőbb kilencven napon belül felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját;

(c) Alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját;

(d) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját;

(e) a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját;

(f) vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését;

(g) az Alaptörvényben, illetve sarkalatos törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.

89.§ (a) Az Alkotmánybíróság nem semmisítheti meg az Alaptörvény rendelkezéseit, azokon változtatásokat nem kezdeményezhet!

(b) Az Alkotmánybíróság megsemmisíti az Alaptörvénnyel ellentétes jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést;

(c) Az Alkotmánybíróság megsemmisíti az Alaptörvénnyel ellentétes bírói döntést.

(d) Az Alkotmánybíróság megsemmisítheti a nemzetközi szerződésbe ütköző jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést, illetve sarkalatos törvényben meghatározott jogkövetkezményt állapít meg.

(e) Az Alkotmánybíróság sarkalatos törvényben meghatározottak szerint a jogszabály megalkotóját, a törvény kezdeményezőjét vagy képviselőjüket meghallgatja, illetve véleményüket eljárása során beszerzi, ha az ügy a személyek széles körét érinti. Az eljárás ezen szakasza nyilvános.

90.§ (a) Az Alkotmánybíróság tizenöt tagból álló testület, amelynek tagjait az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja. Az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával az Alkotmánybíróság tagjai közül elnököt választ, az elnök megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart. Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.

(b) Az Alkotmánybíróság hatáskörének, szervezetének, működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

91.§ (a) Bíróságok, ügyészségek tagja csak KNME-nyilatkozatot előírásszerűen megtett személy lehet!

(b) A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. A legfőbb bírósági szerv a Kúria.

(c) A bíróság dönt büntetőügyben, magánjogi jogvitában, a közigazgatási határozatok törvényességéről, az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról és törvényben meghatározott egyéb ügyben.

(d) A Kúria a (b) bekezdésben meghatározottak mellett biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz.

(e) A bírósági szervezet többszintű.

(f) A bíróságok igazgatásának központi feladatait az Országos Bírósági Hivatal elnöke végzi. Az Országos Bírói Tanács felügyeli a bíróságok központi igazgatását. Az Országos Bírói Tanács és más bírói önkormányzati szervek közreműködnek a bíróságok igazgatásában.

(g) Az Országos Bírósági Hivatal elnökét a bírák közül kilenc évre az Országgyűlés választja. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Az Országos Bírói Tanács tagja a Kúria elnöke, további tagjait sarkalatos törvényben meghatározottak szerint a bírák választják.

(h) Törvény egyes jogvitákban más szervek eljárását is lehetővé teheti.

(i) A bíróságok szervezetének, igazgatásának és központi igazgatása felügyeletének, a bírák jogállásának részletes szabályait, valamint a bírák javadalmazását sarkalatos törvény határozza meg.

92.§ (a) Bíróságok tagjai közül csak a KNME-nyilatkozatot tett személy tekinthető függetlennek!

(b) A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak. A bírákat tisztségükből csak sarkalatos törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.

(c) A hivatásos bírákat – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – az Országgyűlés elnöke nevezi ki. Bíróvá az nevezhető ki, aki a harmincadik életévét betöltötte. A Kúria elnöke és az Országos Bírósági Hivatal elnöke kivételével a bíró szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn.

(d) A Kúria elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. A Kúria elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

93.§. (a) A bíróság – ha törvény másképpen nem rendelkezik – tanácsban ítélkezik.

(b) Törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt vesznek az ítélkezésben. Megbízott nem hivatásos bíráknak KNME-nyilatkozatot kell tenniük. KNME-nyilatkozat hiányában senki sem hozhat ítéletet, nem mondhat ki határozatot!

(c) Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el.

94.§ A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.

95.§ (a) Ügyészségek tagja csak KNME-nyilatkozatot tett személy lehet, csak ilyen nyilatkozatot tett személy tekinthető függetlennek.

(b) A legfőbb ügyész és az ügyészség független, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését.

96.§ (a) A legfőbb ügyész és az ügyészség

(a) törvényben meghatározottak szerint jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben;

(b) képviseli a közvádat a bírósági eljárásban;

(c) felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett;

(d) a közérdek védelmezőjeként az Alaptörvény vagy törvény által meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.

(e) Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja, kinevezi az ügyészeket. A legfőbb ügyész kivételével az ügyész szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn.

(f) A legfőbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre. A legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(g) A legfőbb ügyész évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek.

(h) Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.

(i) Az ügyészség szervezetének és működésének, a legfőbb ügyész és az ügyészek jogállásának részletes szabályait, valamint javadalmazásukat sarkalatos törvény határozza meg.

97.§ (a) Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti.

(b) Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

(c) Az alapvető jogok biztosát és helyetteseit az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával hat évre választja. A helyettesek a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látják el. Az alapvető jogok biztosa és helyettesei nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.

(d) Az alapvető jogok biztosa évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek.

(e) Az alapvető jogok biztosára és helyetteseire vonatkozó részletes szabályokat törvény határozza meg.

98.§ (a) A választójoggal rendelkező polgárok és az ő képviselőik általános kapcsolódási pontja az illetékes önkormányzat. Az önkormányzati vezető közvetítő szerepet tölthet be a választó és a képviselője között.

(a) Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek.

(b) A helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyről törvényben meghatározottak szerint helyi népszavazást lehet tartani.

(c) A helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

99.§ A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között

(a) rendeletet alkot;

(b) határozatot hoz;

(c) önállóan igazgat;

(d) meghatározza szervezeti és működési rendjét;

(e) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat;

(f) meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik.

(g) e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat;

(h) dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről, de adót csak az illetékes képviselő egyetértésével állapíthat meg.;

(i) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat;

(j) a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat;

(k) szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdek-képviseleti szövetséget hozhat létre, feladat- és hatáskörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek;

(l) törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.

100.§ (a) Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.

(b) Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.

(c) A helyi önkormányzat az önkormányzati rendeletet a kihirdetését követően haladéktalanul megküldi a fővárosi és megyei kormányhivatalnak. Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal az önkormányzati rendeletet vagy annak valamely rendelkezését jogszabálysértőnek találja, kezdeményezheti a bíróságnál az önkormányzati rendelet felülvizsgálatát.

(d) A fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezheti a bíróságnál a helyi önkormányzat törvényen alapuló rendeletalkotási vagy határozathozatali kötelezettsége elmulasztásának megállapítását. Ha a helyi önkormányzat a rendeletalkotási vagy határozathozatali kötelezettségének a bíróság által a mulasztást megállapító döntésben meghatározott időpontig nem tesz eleget, a bíróság a fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezésére elrendeli, hogy a mulasztás orvoslásához szükséges önkormányzati rendeletet vagy önkormányzati határozatot a helyi önkormányzat nevében a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője alkossa meg.

(e) A helyi önkormányzatok tulajdona köztulajdon, amely feladataik ellátását szolgálja.

101.§ (a) A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselő-testület gyakorolja.

(b) A helyi képviselő-testületet a polgármester vezeti. A megyei képviselő-testület elnökét a megyei képviselő-testület saját tagjai közül választja megbízatásának időtartamára.

(c) A képviselő-testület sarkalatos törvényben meghatározottak szerint bizottságot választhat, és hivatalt hozhat létre.

102.§ (a) A helyi önkormányzat és az állami szervek a közösségi célok elérése érdekében együttműködnek. A helyi önkormányzat részére kötelező feladat- és hatáskört törvény állapíthat meg. A helyi önkormányzat kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult.

(b) Törvény elrendelheti a helyi önkormányzat kötelező feladatának társulásban történő ellátását.

(c) Törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet a polgármester, a megyei képviselő-testület elnöke, valamint a képviselő-testület hivatalának vezetője vagy ügyintézője számára kivételesen államigazgatási feladat- és hatáskört is megállapíthat.

(d) A Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét.

(e) Törvény a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében a helyi önkormányzat törvényben meghatározott mértékű kölcsönfelvételét vagy más kötelezettségvállalását feltételhez, illetve a Kormány hozzájárulásához kötheti.--

103.§ (a) A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják.

(2) A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek előző általános választását követő ötödik év október hónapjában kell megtartani.

(c) A képviselő-testület megbízatása a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjáig tart. Jelöltek hiányában elmaradt választás esetén a képviselő-testület megbízatása meghosszabbodik az időközi választás napjáig. A polgármester megbízatása az új polgármester megválasztásáig tart.

(d) A képviselő-testület – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – kimondhatja feloszlását.

(e) Az Országgyűlés a Kormány – az Alkotmánybíróság véleményének kikérését követően előterjesztett – indítványára feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet.

(f) A feloszlás és a feloszlatás a polgármester megbízatását is megszünteti.

104:§ (a) Magyarország nem vehet fel hitelt, az állam nem adósítható el sem magán bankok, sem más államok részéről!

(b) Minden olyan hitelt, melyet a választók felhatalmazása nélkül (melyről hitelezők tudtak) vett fel a hatalmat az alkotmányos renddel össze nem egyeztethető módon gyakorló állam, semmisnek kell tekinteni! Kivételt képeznek azok az esetek, amikor bizonyítható, hogy a felvett hitel valóban Magyarország érdekeit szolgálta, de Magyarország érdekeinek nem ártott.

(c) Pusztán a profitszerzés, kamatrabszolgaság megvalósítása céljából felvett hitelek semmisek, törlesztésük kamatokkal emelt összegét az államnak kötelessége visszakövetelni. Minden olyan hitelezés, melynek tisztességes célja nem bizonyítható, kamatrabszolgaság megvalósítására tett kísérletnek kell tekinteni!

105.§ (a) Minden olyan korábbi hitelfelvételt semmisnek kell tekinteni, melyek felvételéhez a választó polgárok felhatalmazását megkerülve a hatalmat nem az alkotmányos rend által megkövetelt módon gyakorolva vettek fel a korábbi kormányok. Ezen kormányoknak azoknak felhatalmazást adó országgyűlések határozatai törvénytelenek a demokrácia alapelveit sértő eljárásaik miatt. Ezen országgyűlések az ország eladósításában való részvételét bűnrészesnek, az általuk felvett hiteleket semmisnek kell nyilvánítani! A választók felhatalmazása nélkül megvalósított hitelfelvétel bűnszervezetben, a hitelező bank és a hatalombitorlást megvalósító állam között megvalósuló bűncselekmény!

(b) Az Országgyűlés minden évre vonatkozóan törvényt alkot a központi költségvetésről és a központi költségvetés végrehajtásáról. A központi költségvetésről és a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatokat a Kormány törvényben előírt határidőben az Országgyűlés elé terjeszti.

(c) A központi költségvetésről és az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslatoknak azonos szerkezetben, átlátható módon és észszerű részletezettséggel kell tartalmazniuk az állami kiadásokat és bevételeket.

(d) A központi költségvetésről szóló törvény elfogadásával az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt az abban meghatározott bevételek beszedésére és kiadások teljesítésére.

(e) Az Országgyűlés nem fogadhat el olyan központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék 1‰-ét.

(f) A (d) és (e) bekezdésben foglaltaktól csak különleges jogrend idején, az azt kiváltó körülmények okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben, vagy a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehet eltérni.

(g) Ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a Kormány jogosult a jogszabályok szerinti bevételeket beszedni és az előző naptári évre

106.§ (a) Magyarország magyar állam állam tulajdona.

(b) A nemzeti vagyon nem átruházható.

(c) Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek törvényben meghatározott módon, önállóan és felelősen gazdálkodnak a törvényesség, a célszerűség és az eredményesség követelményei szerint.

(d) A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról, működéséről, megszüntetéséről, valamint közfeladata ellátásáról sarkalatos törvény rendelkezik.

107.§ (a) A központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható.

(b) A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.

(c) Közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése.

108.§ A közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályait a közös szükségletek kielégítéséhez való kiszámítható hozzájárulás és az időskori létbiztonság érdekében sarkalatos törvény határozza meg.

109.§ (a) A Magyar Nemzeti Bank Magyarország központi bankja. A Magyar Nemzeti Bank sarkalatos törvényben meghatározott módon felelős a monetáris politikáért.

(b) A Magyar Nemzeti Bank ellátja a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét.

(c) A Magyar Nemzeti Bank elnökét és alelnökeit az Országgyűlés hat évre nevezi ki.

(d) A Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyar Nemzeti Bank tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek.

(e) A Magyar Nemzeti Bank elnöke törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes. A Magyar Nemzeti Bank elnökét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt alelnök helyettesítheti.

(f) A Magyar Nemzeti Bank szervezetének és működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

110.§ (1) Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve. Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladatkörében ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtását, az államháztartás gazdálkodását, az államháztartásból származó források felhasználását és a nemzeti vagyon kezelését. Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi.

(b) Az Állami Számvevőszék elnökét az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja meg.

(c) Az Állami Számvevőszék elnöke az Állami Számvevőszék tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek.

(d) Az Állami Számvevőszék szervezetének és működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

111.§ (a) A Költségvetési Tanács az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét támogató szerv, amely a központi költségvetés megalapozottságát vizsgálja.

(b) A Költségvetési Tanács törvényben meghatározott módon közreműködik a központi költségvetésről szóló törvény előkészítésében.

(c) A központi költségvetésről szóló törvény elfogadásához a bekezdésében foglaltak betartása érdekében a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulása szükséges.

(d) A Költségvetési Tanács tagja a Költségvetési Tanács elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és az Állami Számvevőszék elnöke. A Költségvetési Tanács elnökét az Országgyűlés nevezi ki hat évre.

(e) A Költségvetési Tanács működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

112.§ (a) Magyarország fegyveres ereje a Magyar Honvédség. A Magyar Honvédség alapvető feladata Magyarország függetlenségének, területi épségének és határainak katonai védelme, nemzetközi szerződésből eredő közös védelmi és békefenntartó feladatok ellátása, valamint a nemzetközi jog szabályaival összhangban humanitárius tevékenység végzése.

(b) A Magyar Honvédség nem lehet tartós intézmény. Arra kell az országoknak – köztük Magyarországnak – törekedni, hogy a háborúk ne robbanhassanak ki, konfliktusok ne lehessenek megoldások eszközei. A Magyar honvédséget fel kell számolni, amint megszűnik minden fegyveres veszély a világban.

(c) A Magyar Honvédség irányítására – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – az Alaptörvényben és sarkalatos törvényben meghatározott keretek között az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Honvédelmi Tanács, a Kormány, valamint a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter jogosult. A Magyar Honvédség működését a Kormány irányítja.

(d) A Magyar Honvédség közreműködik a katasztrófák megelőzésében, következményeik elhárításában és felszámolásában.

(e) A Magyar Honvédség szervezetére, feladataira, irányítására és vezetésére, működésére vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

113.§ (a) A rendőrség alapvető feladata a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme. A rendőrség részt vesz a jogellenes bevándorlás megakadályozásában.

(b) A rendőrség működését a Kormány irányítja.

(c) A nemzetbiztonsági szolgálatok alapvető feladata Magyarország függetlenségének és törvényes rendjének védelme, nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése.

(d) A nemzetbiztonsági szolgálatok működését a Kormány irányítja.

(e) A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.

(f) A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetére, működésére vonatkozó részletes szabályokat, a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásának szabályait, valamint a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

114.§ (1) A Kormány dönt a Magyar Honvédség és a külföldi fegyveres erők határátlépéssel járó csapatmozgásairól.

(b) Az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával dönt – a (c) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – a Magyar Honvédség külföldi vagy magyarországi alkalmazásáról, külföldi állomásozásáról, valamint a külföldi fegyveres erők magyarországi vagy Magyarország területéről kiinduló alkalmazásáról, magyarországi állomásozásáról.

(c) A Kormány dönt a Magyar Honvédség és a külföldi fegyveres erők (b) bekezdés szerinti, az Európai Unió, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete vagy az Országgyűlés által törvényben megerősített nemzetközi védelmi és biztonsági együttműködési szervezet döntésén alapuló alkalmazásáról, valamint más csapatmozgásáról.

(d) A Kormány – a köztársasági elnök egyidejű tájékoztatása mellett – haladéktalanul beszámol az Országgyűlésnek a (3) bekezdés alapján, valamint a Magyar Honvédség békefenntartásban való részvételének vagy külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységének engedélyezése tárgyában hozott döntéséről.

115.§ Magyarország államformája, politikai és gazdasági rendszere nem függeszthető fel semmilyen oknál fogva! A rendkívüli- és a szükségállapot állapot az alkotmányos rend felfüggesztését jelenti, a lappangó diktatúra nyílt megnyilatkozását! Az Alkotmány Alaptörvényének rendelkezései felette állnak az Alkotmány kiegészítő törvényeinek!

116.§ (a) A Kormány külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén a támadás elhárítására, Magyarország területének a honi és szövetséges légvédelmi és repülő készültségi erőkkel való oltalmazására, a törvényes rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében – az Országgyűlés által jóváhagyott terv szerint – a támadással arányos és arra felkészített erőkkel azonnal intézkedni köteles.

(b) A Kormány az (a) bekezdés alapján megtett intézkedéséről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést.

(c) A Kormány váratlan támadás esetén sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be, valamint rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. A Kormány intézkedései nem lehetnek ellentétesek az Alaptörvény rendelkezéseivel.

(d) A Kormány rendelete a váratlan támadás megszűnésével hatályát veszti.

117.§ (a) A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.

(b) A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

(c) A Kormány (b) bekezdés szerinti rendelete tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a Kormány – az Országgyűlés felhatalmazása alapján – a rendelet hatályát meghosszabbítja.

(d) A Kormány rendelete a veszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti.