A JÖVŐ MEZŐGAZDASÁGA
A fejlődés nem azonos a kizárólagos technikai fejlődéssel. Amikor a jövő mezőgazdaságáról írok, eszembe sem jutnak a robottraktorok, beporzó minidrónok, a teljes mértékben automatizált feldolgozó sorok, meg egyebek. Ami fejlődésről írok, az az emberi tudatosság és az abból következő életmód olyan fokú átalakítását jelenti, aminek bevezetéséhez horrorisztikus eseményekre lesz szükség. A jövő mezőgazdaságának bevezetése a jövő embere táplálkozási kultúrájának, szokásainak nagyon erős megváltoztatására épül! A jövő küszöbén állunk, és az ajtó felett Dante írásából ismert mondat: ,,Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel.”
Egyes gnosztikus írások régen megadták a kulcsot a jövő eseményeinek megértéséhez, és szerencsére ezek a kulcsok jók lesznek a már 2015-ben beharangozott FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI KERETRENDSZER 2030 (AGENDA 2030) eseményeinek megértéséhez is
,,Ahogyan az ember a bukását maga okozta, úgy választotta ki mindig élelmét is ennek megfelelően.
Ebben az összefüggésben hét fokozatot lehet megkülönböztetni:
1. a gyümölcsevést, a növényvilág termékeivel való táplálkozást:
2. magukkal a növényekkel való táplálkozást:
3. ehhez hozzájöttek az élő állatok termékei:
4. ehhez a megölt állatok húsa jött: majd
5. az alkohol, mely elködösíti a gondolkodási képességet: ezt követte
6. a nikotin, ami miatt elfajul az aurikus tér, az idegi és tudati élet elkábul: erre
7. a mesterségesen előállított eledelek és gyógyszerek következtek, melyek aztán az életéter elásványosításával zavarokat okoznak az étertestben.
Ebben a hét lépésben süllyedt az ember ennek a rétegnek, strátumnak az aljára.”
(Jan van Rijckenborgh: A MODERN RÓZSAKERESZT ELEMI FILOZÓFIÁJA)
A fenti idézet világosan kimondja, az ember eredetileg gyümölcsevő volt! Az az eredeti világban, és maradt ,,letaszíttatván” ebben a világban is. Hogy végül mindenevővé vált, azt nem döntötte el, hanem körülmények, a körülményeket pedig a mindenható háttérhatalom alakítja, immár több, mint tízezer éve. Szándékosan van ebben a világban elrontva minden. Elő volt írva, hogy az embernek a bűnök sokaságát kell elkövetnie ebben a világban, hogy a végén tudja, milyen következményekkel jár letérni az eredeti útról. Onnan vált az ember mindenevővé, így húsevővé is. Gondoskodva lett róla, hogy ne találja meg azokat gyümölcsöket, melyekkel korában élt. Pedig azok gyümölcsök megvoltak, de a világban szét szórtan, a mérsékelt vagy hideg éghajlaton pedig nem voltak találhatók olyan gyümölcsfélék, melyek a megélhetést biztosíthatták volna.
Aki nem ,,bennfentes” a gnózis világában, annak könnyen elmehet a kedve a tovább olvasástól az olyan fogalmakkal való találkozáskor, mint az aurikus tér, vagy életéter. Ezek a dolgok nem tartoznak az általunk észlelhető dolgok kategóriájába, létezésükre közvetett információk alapján lehet gondolni. Aztán nem tartozik a táplálkozás kategóriájába az alkohol és a dohány, mégis ugyanannak folyamatnak állomásai.
Az ember bukása nehezebben magyarázható része az idézetnek, mivel a tudományos történelemírás szüntelen fejlődésről ír. Ez az ember eredeti történelmére teljes mértékben igaz, de a mi történelmünk, vagy is a harag világának története nem azonos a valódi, az eredeti ember történelmével! Ezzel itt foglalkozok, csak érintettem ezt a témát, hamár a fenti idézetben is szerepel.
Számomra nagy horderejű állításokat le szoktam ellenőrizni. Így történt ez az androgün-ember (eredeti ember) létezésére tett állításokkal, vagy az eredeti kozmológia leírásával szemben is. A tudomány által ismeretanyagnak nevezett elméleteket és teóriákat ki kellett dobnom.
Ebben a bejegyzésben a jövő mezőgazdaságáról akarok írni, tehát meg kell vizsgálnom, hogy mi jöhet számba, mint a jövő emberének tápláléka. Mivel Rijckenborgh által leírtakat ellenőriztem, nem kellett a jövő ételeit tovább kutatnom. Csak egyféle egészséges táplálkozás van. Ezután egy új fogalom bevezetésére vagy megerősítésére van szükség: gyümölcsevő gerinces.
Erre azért van szükség, mert a tudomány szándékosan kerüli ezt a fogalmat (melyet nem én találtam ki), és azt a növényevők kategóriáján belül emlegeti. Ebben a formában már a kenyérrel, hússal, tejtermékkel, tojással, magvakkal táplálkozó ember már nehezen nevezhető kimondottan gyümölcsevő élőlénynek. Ez is volt a cél. Ha ugyanis azt embert az eredetitől eltérő életmódra kellett kényszeríteni, akkor el kellett választani eredeti táplálékaitól is, hiszen a táplálkozás egy adott életmód melletti kényszer is.
A mi helyzetünkben úgy tűnik, hogy csak gyümölccsel nem tudnánk életben maradni, mert éghajlatunkon nem azok a gyümölcsök teremnek, melyek kizárólagos fogyasztásuk is képes az emberi szervezetet tápanyaggal ellátni. Ez csak akkor lenne lehetséges, ha az itt élő embereknek lehetőségük lenne hozzájutni más égtájak gyümölcseihez is – megfizethető áron. Vannak azonban olyanok, akik hozzáférnek ilyen gyümölcsökhöz, és akár csak velük élhetnek.
Az 52 éves ausztrál hölgy, Anne Osborne 1991 óta semmi mást nem eszik, csak gyümölcsféléket – szemlézte ki a Falatozz.hu a brit Metro magazin sokkoló riportját. A csinos, szőke asszonynak még a karácsonyi menüje is mindössze nyolc datolya és egy fél dinnye, de állítása szerint sohasem éhes. Azt is kikéri magának, hogy unalmas volna az étrendje.
https://falatozz.hu/blog/a-no-aki-27-eve-kizarolag-gyumolcson-el
Van, amikor a kizárólagos gyümölcsevést nem hobbiból űzi valaki, de a végeredmény ugyanaz lesz:
,,Az Atlas Obscura riportja szerint a gyümölcsközpontú étrendje nem egyik napról a másikra alakult ki. A bőrhibáival hosszú évekig küzdött, ami miatt mentális segítséget is kellett kérnie profi szakemberektől. Azzal, hogy vegán lett, gyakorlatilag az utolsó szalmaszálba kapaszkodott bele. 26 napig csak ritkán hagyta el az ágyát, kizárólag a fürdőszobáig ment ki, illetve néha napfürdőzött. Csak egyetlen szilárd tápanyagot vihetett be a szervezetébe, ez pedig a gyümölcs volt. Ezt a jó szokását pedig azóta sem engedte el.”
https://sokszinuvidek.24.hu/eletmod/2020/12/02/vilag-osszes-gyumolcse-megkostolas-pablo-salvatierra/
A pikkelysömört kiváltó ok ismeretlen. Mint az orvosszakmához nem konyító személy, mégis biztos vagyok abban, hogy mivel a pikkely sömör nem fertőz, a bőrkiütés oka sem kórokozó! Ahhoz sem kell egyetemi végzettség, hogy a kiütést a szervezet által kiválasztott bizonyos anyagok okozzák. Ha csak bizonyos anyagok váltják ki a kiütéses reakciót, akkor arra azt mondják, az illető allergiás arra a bizonyos anyagra, mely a kiütést kiváltja. Mi az allergia? Túlérzékenység. Mi a túlérzékenység? Az, ha a szervezet erőteljesen reagál olyasmire, ami nem tetszik neki. Tehát Pablo Salvatierra szervezete mindent rossz dolognak tartott, ami nem volt gyümölcs. Tévedett-e Pablo Salvatierra szervezete, amikor csak a gyümölcsöt tartotta megfelelő tápláléknak? Nem. Miért? Mert ha a Pablo Salvatierra szervezete csak valamilyen betegség kapcsán tartotta volna kizárólag meglelőnek a gyümölcsöket, akkor kialakult volna szervezetében hiánybetegség alakult volna ki. De nem alakult ki. Miért? Mert azok a gyümölcsök is tartalmazták a szervezet működéséhez szükséges tápanyagokat, melyeket Pablo Salvatierra evett. Tehát kizárólag annyi a baj a gyümölccsel, hogy választékosnak kell lennie, de egyébként a megfelelő táplálkozáshoz rendelkezésre áll azok számára, akik megfelelő éghajlaton élnek. A tudomány pedig széttárja a karját, amikor arról kérdezik, mi a pikkelysömör oka.
,,A psoriasis kóroka ma még ismeretlen, bizonyos, hogy kialakulásához több együttes tényező szükséges, ún. multifaktoriális betegség. Az egyik kétségtelen faktor az öröklődés, a hajlam a génjeinkben van kódolva, melyeket szüleinktől örökölünk. Emellett szól az egyes családokban megfigyelhető halmozódása, vagy hogy egypetéjű ikreknél az egyik testvér psoriasisa esetén 90%-os valószínűséggel az ikerpár másik felénél is megjelenik. Mindkét szülő betegségénél a gyermek 60-75%-os eséllyel lesz pikkelysömörös. Minél gyakoribb egy családban a megjelenése, annál fiatalabb korban szokott kezdődni. Mindezek ellenére nem maga a betegség, hanem csak az arra való hajlam (diszpozíció) öröklődik.”
https://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/pikkelysomor_pszoriazis_psoriasis/96
Ha nem is kizárólag, de a legtöbb embernek megfelelő gyümölcs otthona Dél-Amerika. Innen származik az egyik legegészségesebb gyümölcs, melyet pár éve házi szóhasználatban az istenek eledelének tartok. Persze akadnak más isteni étkek is ezen földön, és nem kevésbé finomak. De a fekete datolyaszilva (mert erről van szó) egy dologban kimagaslónak számít.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Fekete_datolyaszilva
,,A fekete datolyaszilva (Diospyros nigra) a hangavirágúak (Ericales) rendjébe és az ébenfafélék (Ebenaceae) családjába tartozó növényfaj, mely a datolyaszilva közeli rokona. Hazája Dél- és Közép-Amerika, Magyarországon alig ismert.[1] Az angol nyelvben a növényt, illetve gyümölcsét Black Sapote és Chocolate Pudding Fruit néven is nevezik, melyek tükörfordítása fekete zapota és csokoládépuding gyümölcs; az utóbbi onnan származik, hogy gyümölcsének íze erre hasonlít legjobban”
A csoki íze a legismertebb és a legnépszerűbb íz a világon. A gyerekek már korán megismerik és megszeretik ezt az ízt, bármilyen formában is találkoznak vele. De vajon miért? Miért tart valaki egy ízt jónak vagy éppen rossznak? Az íz a szervezet számára egy táplálékot azonosításra szolgáló érzetforma, ilyenformán a feltételes reflex része!
Ha egy bizonyos anyag a szánkba kerül, az reakcióba lép a nyelv ízlelőszervével. Létrejön valamilyen ízérzet. Ez az íz önmagában csak egy érzet, nem kapcsolódik hozzá vágy vagy undor. Ha azonban a szervezetre gyakorolt hatása jó vagy rossz lesz, aszerint párosul az ízhez vágy, vagy undor érzése. A kettő összekapcsolását a tudat végzi, és ez örök nyomot hagy a felsőbb ÉN-ben, azaz az íz és a közérzet összekapcsolódása öröklődik. Ez azért (is) van, hogy a szervezetre veszélyes anyagok elfogyasztásának lehetősége ki legyen zárva akkor is, ha annak veszélyével fiatal koránál fogva nem szembesülhetett senki.
De nem csak a nem kívánatos dolgok tapasztalata öröklődik, hanem a megfelelő táplálékok esetében is működik ez a mechanizmus. Ha tehát egy kis gyerek, aki addig nem találkozott addig mondjuk a csoki, a dinnye, a datolya, a banán stb. ízével, jónak fogja találni, amikor először eszik ilyeneket. Ezek az azonosított ízek már rögződtek sok ezer éve a felsőbb ÉN – vagy aurikus lény – örök érzetvilágában, ízleléskor ezzel az ősi mintákkal veti össze akaratlanul is az, aki az adott táplálékot fogyassza. Baj akkor lehet, ha valamilyen anyagnak nincsen meg a mintázata, a nyoma, hogy korábban, valamelyik karnációjában találkozott volna vele a felsőbb ÉN. És azért feltételes reflex az ízérzetre adott válasz, mert felsőbb ÉN nélkül nincsen feltételes reflex sem. A kettő kölcsönösen egymást bizonyítja.
A gyümölcsök finom íze az egyik bizonyíték arra, hogy korábban az emberiség gyümölcsevő volt.
Az ízek mellett a fogazat az, ami sokat elárul.
https://www.vegetarianus.info/egyeb/galeria/infografikak/605-oesszehasonlito-anatomia
https://www.vegetarianus.info/images/articles/Osszehasolito_anatomia.png
Továbbiak (messze nem teljes a lista):
http://egeszsegrefel.blogspot.com/2015/12/husevok-vagyunk.html
http://veganallatvedelem.hu/husevo-fogazatunk-van/
A gyümölcsevő ember környezetigénye is más, mint olyannak, akinek szántani-vetni kell, hogy ne csak önmagát, de az általa tenyésztett állatokat is eltarthassa. A mai kor emberének ki kellett találni a ami értelembe vett mezőgazdaságot.
Minden összes más tényezőnél jobban a mezőgazdaság rombolja a környezetet! Minél többen élünk a Földön, annál nagyobb területekre van szükség az emberiség élelmiszerrel való ellátására. Ha nem tud az ember elvenni plusz területeket a természettől, akkor a termelési átlagokat kell növelni. Ehhez olyan növényfajták szükségesek, melyek jobban teremnek. De mitől terem egy növény többet? Vagy attól, hogy csak mennyiséget ad a minőség rovására (kevesebb vitaminok, ásványi anyagok, nagyobb víztartalom), a hozamhoz elegendő (mű)trágya bevitele a talajba, és elpusztítani minden kártevőt, gyomot és kórokozót, mely a termés mennyiségét csökkenthetné. A termés mennyiségét a minőség rovására lehet fokozni még egy ideig, de több vegyszer felhasználásával.
Az alternatív energiának nevezett napenergia előállításához korábban művelés alatt álló földekre telepítenek napelem-erőműveket (láttam egyet közülük, mert arra szokott vezetni az utam esetenként). Szántóföldekre telepítenek a multik új üzemeket, melyekben termelődő hulladék szintén a természettől vesz el helyeket. A legnagyobb bajnak mégis azt látom, hogy az úgynevezett tudomány még mindig nem foglalkozik a növényzet és a csapadék különös kapcsolatával. Sőt, nyugodtan állítom, tudatosan szabotálja ezt a témát. Úgy nevezik azt a jelenséget, melyről írni fogok, hogy elsivatagosodás.
Több mint tízezer éve elfordult a Föld szilárdabb (!) belseje a Föld felszíne alatt. A lenti térképen jelöltem be azokat a helyeket, melyek felszínén a felszín alatt keleti irányban elmozduló ,,csomók” nyomai láthatók. Legalább két helyen a kéreg fel is szakadt, és a lávával érintkező tengervíz felforrósodott, a tengerek felerősödött párolgása erős felhőképződést indított el a Földön. A légkör lehűlt, mérsékelt helyeken később hó esett eső helyett. Ez volt tulajdonképpen a jégkorszak, melyről a tudomány beszél. Mikor stabilizálódott a helyzet, és tengerek vízét sem melegítette a felszínre tört láva, az klíma ingája megindult visszafelé. A lehűlt tengerek kevés vizet párologtattak, miközben a levegő maradék víztartalma nagy mennyiségű csapadékként távozott a légkörből (ez volt a vízözön).
A felszínt sokáig korlátlanul érte a napsugárzás, miközben az esőzések elmaradtak. Több helyen annyira felforrósodott a felszín, hogy a növények csapadék hiányában kipusztultak. A nagy kiterjedésű sivatagok jöttek létre, melyek felmelegedett felszíne erős felfelé ható légáramokat hoztak létre, miként a tűzhely felett is felfelé áramlik a levegő. A felszálló légáramok elhajtották az eső felhőket a forró területek felől, ezzel megszakadt a növény-csapadék addigi egymást feltételező kapcsolata. Ez abból állt, hogy korábban a növényzet jelenléte nem engedte felforrósodni a talajt, és így az esőfelhőket sem akadályozta felfelé áramló levegő, a növényzet megkapta a fennmaradásához szükséges csapadékmennyiséget. Miután a növényzet eltűnt, a felforrósodást már semmi sem akadályozta, és azzal a csapadék lehetősége is megszűnt. Ez a jelenség játszódik le kicsiben a mezőgazdasági területeknek is köszönhetően, amikor a parlagot akadály nélkül sütheti a nap. Ehhez hozzájárulnak még az aszfalt utak, építmények, és minden más, ami nem képes úgy leárnyékolni a felszínt, hogy ő maga nem melegszik fel. Az Alföldön ismert jelenség, hogy esetenként annyira felmelegszik a homok, hogy mezítláb csak fűcsomóról fűcsomóra lehet közlekedni. A fű azonban nem melegszik fel, mivel a napsugárzást saját felépítésére fordítja a fotoszintézise folyamán. Ez a jelenség pedig durván fogja érinteni a mai kor mezőgazdaságát is. Úgy gondolom, a mai tudományos alapokon működő mezőgazdaságokból nem marad semmi!
Az Agenda 2030 néven ismert, ENSZ által elfogadott keretrendszer elsők között fog a mezőgazdasághoz nyúlni. Orbán Viktor szóba hozta ezt, bár az agenda szót kerülte kimondani:
,,„2030 környékén, amikor mindenfajta nagy átrendeződések lesznek a világban, amiről most már nincs időm beszélni, de Amerikától az Európai Unióig sok minden történni fog, arra a 2030 környéki időpontra, ami minden nemzetet megpróbál majd, és komoly, ennél a mostani pandémiánál sokkal nagyobb stresszteszt alá helyez majd, arra a 2030-ra a mi nemzetünknek, a mi nemzeti közösségünknek, ideértve annak a gazdaságát olyan állapotban kell lenni, hogy azokat a kihívásokat ott és akkor majd bírjuk, sőt gyarapodásra tudjuk fölhasználni. Ez van előttünk.”
,,...most már nincs időm beszélni…” De hát annyira fontos volt felemlegetni a 2030-at, és mégis, Orbán Viktornak annyira sietős, hogy megmagyarázza dióhéjban, mire célzott? Ugyan már. Ebben a formában a kijelentése semmi másnak nem fogható fel, mint megfélemlítésnek és hitegetésnek. Mintha azt mondaná, ,,nagy bajok jönnek, de mi meg tudjuk oldani”. Ez 5 héttel a választások előtt teljesen logikus. Még logikusabb lenne a nép részéről azt válaszolni, hogy ,,esetleg meg tudjuk oldani mi is”.
Az Agenda 2030 azonban valóban létezik:
Ebből a mezőgazdaságot súlyosan érintő rész:
,,A bolygó
Elhatározásunk, hogy a bolygót megvédjük állapotának leromlásától, többek között a fenntartható fogyasztás és termelés, a természeti erőforrásaival való fenntartható gazdálkodás és az éghajlatváltozással összefüggésben meghozott sürgős intézkedések révén úgy, hogy hozzájárulhasson a jelen és a jövő generációk szükségleteinek kielégítéséhez.”
Vajon a fenti részt hány rendszerváltó olvasta? Ők ugyanis leragadnak az alapjogoknál. Az bolygónk ,,megvédése”, a fenntartható fogyasztás és termelés, stb. olyan hosszú távra tervező igények, (úgy értem: örökre), és a jelenlegi gazdasági- politikai rendszer erős megváltoztatását jelenti. Minden tényezőt számításba vesznek, ami a föld fejlődését a keretrendszerben megadott irányban kényszeríti. Ez a napnál is világosabb. Minden ágazat és gazdasági tevékenység, mely árt a környezetnek de mellőzhető, fel lesz áldozva a jövőbeni intézkedésekkel.
Ami tehát az emberiség táplálkozása szempontjából mellőzhető, mellőzve lesz. Rijckenborgh által felállított lista szó szerint fog terítékre kerülni. Vissza fog szorulni a növénytermesztés azon része, amely nem magvak vagy gyümölcsök termesztésével foglalkozik. A zöldségtermesztésben is ez fog érvényesülni, azaz csak az érett termések vagy magvak termesztését engedik meg hosszú távon (pl. paradicsom, paprika, hüvelyesek, kabakosok), de a növényi részek fogyasztására szánt növényeket (pl. káposzta- és répafélék) kizárják a termesztésből. De megszűnik a takarmánynövények termesztése, mivel az állattartás megszüntetése kihangsúlyozott célja a háttérhatalomnak. Nem csak húsról, hanem állati termékekről (tej, tojás) is szó van, melyek lekerülnek a jövő emberének asztaláról.
Nagyjából 12 éve találkoztam azzal a politikusok által is felkarolt állítással, hogy az állattenyésztés
nagyban hozzájárul az üvegházhatású gázok képződéséhez, arról nem is beszélve, hogy az állattartás sok földterületet igényel, melyek a humán célú termesztéstől veszik el a helyet.
,,A hústermelés közben világszerte 28-szor annyi üvegházhatású gáz kerül a légkörbe, mint a növénytermesztés közben, ráadásul a legtöbb gabonát a vágóállatok etetésére termesztik – mutatott rá az Illinois-i Egyetem tudósainak tanulmánya.”
Ahogyan írtam, biztos vagyok abban, hogy számba vesznek minden tényezőt, ami mellőzhető vagy árt, azért hogy teret nyerjenek azok a dolgok, melyek használnak. Így fog a listából minden kiesni, és marad egyedül a gyümölcstermesztés.
Innen csak vízióimról írhatok, ám azok idővel könnyen valóra válhatnak. Gyümölcsfákból álló erdőségeket látok az üveggömbömben, melyeket modern technológiával termesztett gabonaföldek határolnak. Az ember feláldozta falvait és városait a természetnek, és a föld olyan részeire költözött, ahol a növényvilág gyér, és a területek elfoglalásával az nem veszélyezteti a természetet.
A gépi munkákat, a közlekedést és az áruszállítást mobilis, ingyenenergiával működő eszközökkel oldják meg. Nem lesznek napelemekkel borított szántóföldek, a felszínt behálózó vezetékrendszerek sem a levegőben, sem a föld alatt. Az elektromos vezetékek eltűnnek, de eltűnik az elektromos gépek és közlekedési eszközök nagy része is, a környezetet károsító elektroszmog miatt.
Amint látható a leírtakból, a környezetszennyezés egy fogalom, amire hivatkozva szinte mindent meglehet változtatni a földön, még azt is, amiről azt gondolja a többség, hogy megváltoztathatatlan.
És mit mondanának ezekre a víziómra az emberek, ha olvasnák? Hogy ez mind hülyeség, ezekből nem lesz semmi. Márpedig a háttérhatalom nagyjából azt akarja elérni, amiről írtam! De az emberiséget nem fogja győzködni, mint ahogyan soha nem is tette. Viszont az életkilátásokat olyan mértékben fogja visszavetni az események irányításával, hogy az emberiség felhagyjon a fotelokoskodással, és elfogadjon minden lehetőséget a világ megváltoztatására, amit felajánlanak neki. Ha a második világháború utáni helyzetet (ami a történelem tervének a része volt) a háttérhatalom előzőleg tárgyaló asztalnál próbálta volna az emberiséggel elfogadtatni, nem ment volna vele semmire. A háború kényszere, minden szenvedése volt az, ami az embert változásra kényszerítette, mert önmagától ő és a helyzet nem változott volna meg.
Most újra itt az asztalhoz ülés lehetősége. Az Isten irgalmazzon az emberiségnek, ha nem tér az asztalhoz, és nem látja be, hogy törvények által kötve van. Arról pedig törvény van, hogy a földet meg kell menteni, jobbá és élhetőbbé kell tenni. A törvény neve: FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI KERETRENDSZER 2030 (AGENDA 2030).
,,Jólét
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése